A kulturális sokféleség jegyében kezdeményezett globális szavazásra olyan épületeket nevezhettek, amelyek a 2000-es évek előtt már álltak, így számos modern felhőkarcoló és új építmény nem szállhatott versenybe a hőn áhított címért. Az új világcsodák kérdése a mai napig izgalmas témakör, hiszen sokan kihívásnak tartják, hogy életük során felfedezhessék mind a hét helyszínt, mások úgy gondolják, hogy világunk valódi értékei az ókor világcsodáiban rejlenek.
A kínai Nagy Fal
A kínai Nagy Fal építése a Kr. e. 5. évszázadtól egészen a 16. századig tartott. Így jött létre az összesen több mint 4000 mérföld hosszú komplexum, amellyel a világ leghosszabb emberi kéz által teremtett építményévé vált. A fal eredetileg a hódító mongolok ellen védte a birodalmat. Manapság az egyetlen, a Holdról is látható objektumként tartjuk számon.
Petra romvárosa, Jordánia
Petra városa 1985-ben került be az UNESCO világörökségi helyszínei közé, és azóta is Jordánia legfelkapottabb nevezetességeként tartják számon. A sziklába vésett ősi várost időszámításunk előtt 300 körül alapították. Kezdetben virágzó kereskedelmi központ volt, később a több mint 4000 férőhelyes amfiteátrum és a grandiózus monostor segített fenntartani a város hírnevét.
A Rio de Janeiró-i Krisztus-szobor
Az 1931-ben készült szobor széttárt karokkal tornyosul a város fölé, és a Corcovado-hegy magaslatáról figyeli az alatta elterülő várost. Az art deco stílusban épült monumentális szobor eredetileg adományokból épült, több mint 250 000 dollár értékben, mára azonban már a város legfőbb nevezetességévé és felkapott turisztikai célponttá vált.
Machu Picchu, az inka romvárosó
A csillogó gránit város gondosan kiválasztott helyen, az Andok két csúcsa között fekszik, és az 1400-as évek közepén épült. Egyes feltételezések szerint eredetileg uralkodói rezidencia volt, mások úgy vélik, hogy az inka birodalom egyik vallási központja lehetett. A lélegzetelállító település romjai egészen a 20. század hajnaláig csak a helyiek számára voltak ismertek, amikor is 1911 során egy archeológus újra feltárta a helyszínt a világ szemei előtt.
Chichén Itzá, a maja romváros
A maja birodalom központja a virágzó civilizáció kiemelkedő alkotása és a korai csillagászat ékes példája. A pezsgő város kereskedelmi és politikai központként funkcionált 800 és 1200 között, legkelendőbb portékái pedig a méz, só, textília és a rabszolgák voltak. A várost az 1400-as években hagyták el, egyelőre számunkra ismeretlen okok miatt, az évszázados kultúrát, tudományt és művészeteket a város szívében hagyva.
Róma jelképe, a Kolosszeum
A Kolosszeum több mint 500 éven keresztül lehetett szemtanúja a legnagyszabásúbb gladiátor viadaloknak, csatáknak és kivégzéseknek. Róma és Olaszország jelképeként magasan kiemelkedik az őt körülvevő antik épületek közül, és máig inspiráló erőként hat a modern építészek munkájára.
Tádzs Mahal, Agra városa
A Tádzs Mahal 1632 és 1648 között épült, és a világ legnagyobb mauzóleumai közé tartozik. Az épület egy páratlan szerelmi történetet örökít meg, amely az uralkodó legkedvesebb feleségének halála után épült. Az óriási épületkomplexum számtalan kultúra építészeti sajátosságait ötvözi, találhatunk benne iszlám, perzsa, indiai és török jellegzetességeket is.
Ha még jobban szeretne elmélyedni a világ csodáinak különleges világában, azonban nem áll módjában személyesen is felfedezni ezeket az egzotikus helyszíneket, válassza A világ hét új csodája kollekciónkat. A gyűjteményünk első eleme a Kolosszeumot örökíti meg 14 karátos arany érmén. Merüljön el a történelem forgatagában, és fedezze fel kollekciónk kivételes darabjait!
Források:
http://www.guidester.com/seven-wonders/
http://www.travelchannel.com/interests/outdoors-and-adventure/articles/new-seven-wonders-of-the-world
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17833
Képek:
www.pexels.com
www.visualhunt.com
