Az 1848-as magyar forradalmi követeléseket „jóságos” V. Ferdinánd király az osztrák nemesi közvélemény szerint túlságosan is engedékenyen kezelte. Ezen okból, és gyengeelméjűségére hivatkozva hamarosan le is mondatták. Miután feleségének határozott kérésére az uralkodó öccse, Ferenc Károly lemondott trónöröklési jogáról, a konzervatív udvari körök az akkor még csak 18 éves Ferenc József főherceget javasolták osztrák császárnak.
Az ifjú uralkodó hirtelen egy háborgó és különösen válságos helyzetben lévő birodalom élére került. Tanítója, Metternich herceg, de főleg anyja, Zsófia befolyására (aki különösen ellenszenvezett a magyarokkal) utat engedett a forradalom utáni kegyetlen megtorlásnak, amit Haynau táborszernagy hajtott végre. Ezt hatalmas nemzetközi felháborodás követte, de persze mindhiába.
Az elkövetkezendő Bach-korszakot nyíltan abszolutista kormányzás jellemezte egy, a XVII. századból származó közjogi elméletre, a jogeljátszási elvre hivatkozva. Eszerint a király ellen fordult ország elveszti alkotmányos önállóságát. Magyarországot megpróbálták tartományi szintre süllyeszteni, felszámolták a megyei és városi önkormányzatokat, és megindult a tudatos, szisztematikus germanizáció, egyszóval a beolvasztás. A magyarság szemében így nem csoda, hogy az ifjú király a leggyűlöltebb ellenséggé vált.
Minden erőlködés ellenére a dolgok nem az ultrakonzervatív bécsi vezetés vágya szerint alakultak. Az 1859-es szárd-francia-osztrák háborúban elvesztett olaszországi birtokok, a fáradhatatlan magyar nemzeti ellenállás és az egyre növekvő belső feszültség miatt Ferenc József átértékelte addig tanúsított (és az udvar által erősen befolyásolt) politikáját.
A király kétkamarás birodalmi gyűlést vezetett be, ahová Magyarország és Erdély is delegálhatott képviselőket az arányoknak megfelelően. Az igazi fordulat azonban a porosz-osztrák-dán háború sikerei után következett be. Ekkor ugyanis Bismarck, Poroszország vezetője nem akart közösködni, ezért kinyilvánította azirányú szándékát, hogy kizárja Ausztriát a nagy német egység megteremtésének törekvéseiből. Felesége, a magyarokkal köztudottan rokonszenvező Sissi és a kedvezőtlen helyzet befolyására Ferenc József kifejezte hajlandóságát a magyarokkal való megegyezésre. A kiegyezés alapját képező közjogi gondolatokat Deák Ferenc fogalmazta meg 1864-ben megjelent híres húsvéti cikkében.
A tárgyalások végeztével helyreállították a magyar alkotmányt és az országgyűlés szuverenitását, Magyarország ugyanazt a jogállást kapta meg, mint Ausztria. Az 1867-es kiegyezést a június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban megtartott koronázás pecsételte meg. A forradalom résztvevőinek az uralkodó kegyelmet adott, a koronázási ajándékát, 100 000 aranyforintot pedig a hadirokkantaknak, valamint az özvegyek családjainak és a hadiárváknak ajánlotta fel.
Boldog békeidők következtek, ami már igencsak ráfért a birodalom népeire. A magyarság sem panaszkodhatott: Budapest és a legtöbb vidéki városunk ekkor nyerte el mai képét, ugyanis hatalmas építkezések és korszerűsítések indultak meg. A mai Andrássy út (akkori Sugárút), Európa egyik első földalattija, valamint sok-sok impozáns középület köszönheti születését ennek a korszaknak. Magyarország fővárosa Párizs, London és más korabeli európai fővárosok szintjére emelkedett. Általános választójog, garantált vallásszabadság és a világ minden országába érvényes útlevél illette a monarchia polgárait. A közhangulat a gyorsuló fejlődésnek és a forradalom előtti időkkel összehasonlítva rendkívülinek számító jólétnek köszönhetően remek volt.
A századforduló tájára a valaha gyűlölt uralkodó személye általános köztiszteletnek örvendett a magyarság körében, az emberek a mindennapokban Ferenc Jóskaként emlegették. S bár az országban úgy tűnt, minden a legjobb úton halad, mindez a király magánéletéről már nem volt elmondható. Ferenc József életében egyik tragédia követte a másikat, amiket a legenda szerint az az átok okozhatott, amit a mártírhalált szenvedett miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye szórt rá. De ez már egy másik történet része.
Amennyiben szeretne többet megtudni a császárkirály kínűlatunkban szereplő eredeti arany érméjéről, kérjük, kattintson ide!
Források:
http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150818-osztrak-magyar-monarchia-ferenc-jozsef-dualizmus-kiegyezes-deak-ferenc-tisza-kalman-erzsebet.html
http://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-dualizmus-kora/
http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/kiegyezeshez-vezeto-ut
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_1867_es_kiegyezes/
http://mind1.ma/98-eve-halt-meg-ferenc-jozsef-sisi-ferje-aki-68-evig-volt-magyar-kiraly/
Képek:
Sissi és Ferenc József: http://mind1.ma/wp-content/uploads/2014/11/sisi_es_ferenc_jozsef.jpg
Ferenc József időskorában: http://static.origos.hu/s/img/i/1209/20120927-kiegyezes-i-ferenc-jozsef-magyar-kiraly4.jpg?w=644&h=429