A világhírű kalandor utazása a 13. században kezdődött, amikor édesapjával és nagybátyjával, Niccolò és Maffeo Poloval, 1271-ben üzleti útra indultak a keleti kereskedelmi útvonalak mentén.
Marco Polo mindössze 17 éves volt, amikor neki vágott a hosszú és veszélyes utazásnak, amely során átkelték a Földközi-tenger keleti részét, és Perzsián keresztül eljutottak Kínába.
Az út során olyan helyeket fedeztek fel és olyan tapasztalatokat gyűjtöttek, amelyek addig az európaiak számára rejtélyesek voltak. Kis-Ázsiától Kínáig tartó útjuk Örményországon és Grúzián át, majd Bagdadon keresztül vezetett, amíg eljutottak a Hormusz-szigetig, ahonnan szárazföldön folytatták útjukat. Iránon keresztül északnak vették az irányt, végül a három éven át tartozó utazás után megérkeztek Kubiláj kán nyári palotájához. Az ifjú Marco Polo felajánlotta szolgálatát a nagykánnak, ezt követően adminisztratív feladatokat kapott, később pedig tisztviselőként bejárta az országot. A Polo család közel húsz évet töltött a Távol-Keleten, amikor a hazatérés mellett döntöttek, ugyanakkor csak 1295-ben érkeztek meg Velencébe, huszonnégy év távollét után.
Marco Polo a Kínában töltött évek alatt számtalan különlegességet fedezett fel, melyekkel addig nem találkozott. A mongol kultúra gazdagságában lenyűgözte például a had- és államszervezet, a birodalmi út- és futár hálózat, a papírpénz és olyan vívmányok, mint a selyemgyártás.
Kalandozása során olyan egzotikus helyeket is megjárt, mint a mai Irán, Afganisztán és India, melyekről „A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai” című emlékiratában is beszámolt.
A hihetetlennek tűnő útleírása Európa egyik legnépszerűbb műve volt, ugyanakkor rövid időn belül a nagyközönség átnevezte "Az Egymillió”-ra, utalva arra, hogy valószínűleg egymillió hazugság szerepelt a könyvben. Ugyanakkor az ő történetei inspirálták a későbbi felfedezőket és kereskedőket arra, hogy kihasználják a keleti kereskedelmi útvonalakat.
Összességében Marco Polo élete és felfedezései sokakat egy lenyűgöző utazásra invitáltak, amely által betekintést nyerhettek a 13. századi keleti világ rejtélyeibe és gazdagságába.
Kalandjai, melyekkel nagy hatással volt az európai földrajztudományra nemcsak a térképeket gazdagították, hanem új lehetőségeket nyitottak, megteremtve a kapcsolatot a nyugati és keleti kultúrák között.
Továbbá az irodalomra és a világtörténelemre is hatást gyakorolt ugyanis, olyan találmányok útját biztosította Ázsiából Európába, mint például a papír, a puskapor, a porcelán és a selyem. Emellett az iránytű elterjedése is az ő nevéhez kötődik, mellyel rengeteg felfedezőnek és utazónak segített elérni az úticélját.
