A csodálatosan gazdag hun-magyar mondavilágnak, a hagyományoknak, a krónikáknak és a szépirodalmi műveknek köszönhetően a hunokról, köztük az Attila királyról szóló mítoszok beleivódtak a szívünkbe, elválaszthatatlanok a magyar nemzeti öntudatunktól. A legtöbb magyar szemében Attila emberséges és bölcs vezető volt, aki I. Leó pápa kérésére még Rómát is megkímélte a teljes pusztulástól. Egyes népmesék szerint Attila kardját ősétől, Nimródtól kapta az ellenségeivel vívott csatáihoz, hogy a világ uralkodója legyen, de olvasni lehet ősi történetekben arról is, hogy Árpád vezér is az ő vér szerinti leszármazottja. A mai napig kutatják Attila sírját, amely állítólag valahol egy folyó mélyén található, ahol három koporsóba, (egy aranyba, egy ezüstbe és egy vasba) temették el.
Szerencsére egyre nagyobb a tisztánlátás, a hunok, az avarok és a honalapító magyarok származására és azok egymáshoz való rokoni kapcsolatára. Egyre több tudományos szakcikkek jelennek meg, amelyek a régészeti, a zenei, a nyelvi, a néphagyományi, és az archeogenetikai vizsgálatokat külön-külön és együtt is vizsgálva bizonyítják, hogy etnikai rokonság áll fenn ezen csoportok között. Reméljük, egyre több felfedezés és kutatási eredmény kerül majd napvilágra.
Attila, a legendás hun király színarannyal bevont érmen
Attila, a hunok legnagyobb és legismertebb királya 410 körül született Bendegúz fiaként. Az ókor egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig. Ázsiától Európáig győzedelmes hadjáratokat vezetett a kor nagyhatalmai ellen, térdre kényszerítve a megdönthetetlennek látszó Rómát is. Bár a birodalma halála után szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az "Isten ostora" névvel illették, de közben egyes nyugati beszámolókban azt is olvashatjuk, hogy igen művelt volt, kiváló diplomata és hadvezér.
