István király különleges helyet foglal el uralkodóink között, ugyanis ő volt az utolsó magyar fejedelem és egyben az első magyar király. A keresztény magyar állam megteremtőjeként és a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartjuk számon. Királyként feltehetően 1000. december végétől 1038. augusztus 15-ig uralkodott. Törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze, melyekben a magántulajdon védelméről, az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazott meg részben frank mintára, részben pedig önálló jogalkotásként rendelkezéseket.
Ahogyan István uralkodásával Magyarország kezdett betagozódni a nyugat-európai, keresztény kultúrkörbe, az ottani szokásokat, jogrendszert és a pénzverést is átvette. A pénzverés az egyik legfontosabb királyi felségjog volt a középkorban, amelynek kiadását kezdetben nem is gazdasági szükségszerűség indokolta, hanem az a tény, hogy a saját pénz a szuverén királyság jelképe volt.
A koronázás után I. István is gyakorolni kezdte a királyi felségjogokat, így érméket is veretett. A magyar numizmatika 1968-ig István STEPHANUS REX feliratú ezüst dénárját tartotta az első magyar pénzérmének. Az 1968-as év azonban nem várt fordulatot hozott a hazai numizmatika történetében, ugyanis a Baranya megyei Nagyharsány község melletti kőbányában földmunkák közepette a buldózer összetört egy cserépedényt, amelynek darabjai közül ékszerek és pénzek láttak napvilágot.
A pénzek egy része bizánci, német és cseh veret volt, azonban a lelet tartalmazott ezeken kívül 40 darabot egy addig ismeretlen pénzből is. Ezek átlagsúlya 1,2 gramm, átmérőjük 23 mm körül alakult. Az érme előlapjának központi motívuma a lándzsa, ami a királyi méltóság egyik jelvénye volt. A külső körben a LANCEA REGIS (a király lándzsája) körirat olvasható, a belső körben pedig egy jobbról benyúló kar zászlós lándzsát tart. A hátlapon a külső körben a REGIA CIVITAS (királyi város) körirat, a belső körben pedig egy karoling templom különös módon átformált ábrázolása elevenedik meg, a tető és a lépcsősor között, az oszlopsor helyén a köriratra visszautaló RECI felirattal.
A felfedezés kapcsán kutatás indult, ami egyértelműen megállapította, hogy a körirat és az előlap lándzsa ábrázolása csakis I. István hatalmi jelvénye lehetett. Ugyancsak István mellett szól a hátlapon megjelenő karoling templomábrázolás, ugyanis ez a király más pénzein, valamint utódai veretein is fellelhető. A templom arra is utal, hogy Szent István térítette meg a pogány magyarságot, illetve ő kezdte meg a magyar egyházszervezet kiépítését.
A nagyharsányi felfedezés új fejezetet nyitott a magyar numizmatikában, hiszen alapjaiban változtatta meg a magyar pénzverés kezdetéről vallott felfogásunkat.
Büszkén mutatjuk be a legendás ezüst érme replikáját, amely a legkiválóbb verdei minőségnek köszönhetően a legapróbb részletekig valósághűen örökíti meg az eredeti pénzérme egyedülálló motívumvilágát!
Kedvező ajánlatunk keretében korlátozott ideig 2000 Ft kedvezménnyel, mindössze 4 990 Ft-ért rendelheti meg a rendkívüli színtiszta ezüsttel bevont replikát.
Tovább a kedvező ajánlathoz >>
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lancea_Regis_d%C3%A9n%C3%A1r
https://penztortenet.blog.hu/2013/07/10/lancea_regis_az_elso_magyar_penzerme
https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-istvan-kiraly-magyarorszag-fovedoszentje
Képek:
Wikipedia.hu
