970x90-nl-nna

14 napos visszaküldési garancia Minőségi garancia Eredetiségi Tanúsítvány

Bejelentkezés

Üdvözöljük,

06 80 888 889
Az Ön kosara üres.

Mit érdemes tudni a világ egyik legismertebb és leglátogatottabb épületéről, melyben egykor gladiátorok küzdöttek a túlélésért?

  1.  Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Napjainkban használt elnevezését a középkorban kapta az épület mellett álló, közel 30 méteres, Néró császárt ábrázoló szoborról. (monumentális, hatalmas, „colossus”)
  2. Vespasianus császár parancsára építették, aki fiának, Titusnak szánta. Az uralkodó volt egyben a Flavius-dinasztia alapítója. 69 évesen hunyt el, és már nem érte meg a Kolosszeum elkészültét.
  3. A világ legnagyobb amfiteátrumaként ismerjük, melyet alig 10 év alatt, i.sz. 70 és 80 között épített fel nagyjából 60.000 rabszolga, közel 10.000 tonna márvány felhasználásával. Építési költségeinek nagy részét a római hadsereg hadizsákmányaiból fedezték.
  4. A megépülését 100 napon át ünnepelték, ami alatt 5000 vadállatot öltek meg. I. sz. 523 körül zajlott itt az utolsó vadállat elleni harc, ekkorra már több mint egymillió állat hullott el a heves küzdelmekben.
  5. A rendszeres viadalok következtében mintegy 500.000 ember vesztette életét, az utolsó ilyen csata 435-ben történt.
  6. A Kolosszeum eredeti fa padlózata felszedhető volt, így az aljzatot igény esetén vízzel tölthették föl a közelben található vízvezetékekből, hogy különféle látványos vízi csatákkal szórakoztassák az egybegyűlteket.
  7. A nézőtéren szigorúan elkülönítve ültek az emberek. Nők és férfiak elszeparáltan, társadalmi hovatartozás tekintetében is szétszórva. Így külön páholyban kapott helyet a császár és a Vesta szüzek. Mellettük, az emelvényen foglaltak helyet a szenátorok és a papság. Felettük ültek a gazdag patríciusok, akik fölött voltak a közönséges római polgárok. Végül legfelül a nők, a rabszolgák és a szegények élvezhették a viadalokat. Ám bizonyos társadalmi csoportokat, például sírásókat, színészeket és visszavonult gladiátorokat teljesen kirekesztettek a nézőtérről.
  8. Három kijárat vezetett ki az arénából: a Halál Kapuján (Porta Libitina) át „távoztak” a halottak, a Győztesek Kapuján (Porta Triumphalis) léptek át a viadalok nyertesei, azok a vesztesek pedig, akik kegyelemben részesültek, a Vesztesek Kapuján (Porta Sanavivaria) át hagyhatták el az arénát.
  9. Ha valaki elveszítette a viadalt, kétféleképpen távozhatott az arénából: ha megölték, illetve ha kegyelmet kért. Ez utóbbit a bal keze egy ujjának felmutatásával jelezhette. Ám ha válaszul lefelé mutató hüvelykujjat kapott, akkor az egyet jelentett a halállal. Ha viszont fehér zsebkendőt lebegtettek, életben maradhaott és szabadon távozhatott az arénából.

  10. A középkorban új funkciót kapott: különálló városrésszé vált azáltal, hogy az épületben rengeteg lakást alakítottak ki. A 13. században már egy nemesi család erődjeként szolgált.

 10+1. Egyesek úgy tartják, hogy a korai keresztényeket a Kolosszeumnan végezték ki, ám a legújabb kutatások bebizonyították, hogy nem kizárólag Rómában hajtották ezeket végre, és főleg nem csak itt.

Termékkínálatunk nagy sikernek örvendő darabja a Kolosszeumot ábrázoló színarany érme, amely A világ hét új csodája érmegyűjtemény első eleme. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, tekintse meg ezt a látványos kibocsátást! 

Magyar Éremkibocsátó Kft. - 10+1 érdekesség a Kolosszeumról

Magyar Éremkibocsátó Kft. - 10+1 érdekesség a Kolosszeumról

Forrás:
https://www.cartourmagazin.hu/10-erdekesseg-a-romai-colosseumrol.html
https://netkoffer.hu/colosseum-roma/
https://roma-szenvedely.eu/latnivalok/colosseum/
http://www.romainfo.net/latnivalok/colosseum

 

Képek:
https://pixabay.com/

Hivatalos forgalmazói logók