A világhírű művész teljes néven Charles Spencer Chaplinként látta meg a napvilágot 1889. áprilisában Londonban, ám születésének pontos időpontja máig bizonytalan. Szülei rendszeresen léptek fel kabarékban, így Chaplin már egészen kis korától fogva magába szívta a színpadi szereplés iránti szeretetet és a reflektorfény iránti vágyat.
Apja elhagyta őket, majd alkoholmérgezés következtében meghalt, anyja pedig csaknem belerokkant abba, hogy egyik előadásának végén elvesztette az énekhangját. Innentől kezdve prostituáltként próbálta eltartani Charliet és féltestvérét, Sydney-t. Rövidesen olyannyira összeroppant a rá nehezedő súly alatt, hogy elmegyógyintézetbe került, önkéntelenül is magára hagyva a két testvért. A gyermekek árvaházba kerültek, és több időt töltöttek az utcán, mint az iskola falai között.
A némafilmek hajnala
Charlie Chaplin ötéves volt, amikor életében először színpadra állt: azon az estén, amelynek során édesanyja elvesztette a hangját, Charlie állt be helyette. Tízévesen utcai pantomim-mutatványosokhoz csatlakozott, eleinte a „8 Lachasteri fiúk” tánccsoport tagja volt, majd 1908-ban Fred Karno pantomimtársulatába lépett be. Fred teremtette meg a „slapstick” műfaját, ami lefordítva nagyjából a csetlő-botló, esetlen figurát jelenti, aki folyton bajba kerül. Innen indult el aztán Chaplin karrierje, és meg sem állt Amerikáig, ahol a csapattal együtt turnézott, és ahol Mack Sennett, a Keystone filmstúdió elnöke végül szerződést ajánlott neki.
Első filmjében Charlie egy egyszerű csalót alakított, világhírű karaktere csak a következő filmjében került bemutatásra, a „Kid Auto Race at Venice” című darabban.
Chaplin a filmstúdió ruhatárából olyan darabokat válogatott össze kiváló érzékkel, amik utalnak a karakter esetlenségére és ellentmondásos jellemére. Ezért viselt például bő nadrágot szűk zakóval, kicsi kalappal és hatalmas cipővel, amik később a figurájának védjegyévé váltak. Chaplin karaktere saját bevallása szerint egy csavargó, álmodozó, magányos úriember, aki ugyanakkor kész a romantikára és a kalandra.
Szerepei miatt egyre szélesebb körben lett ismert, ám ő ennél többet akart: a maga ura kívánt lenni. Így mikor lejárt a szerződése, átment más stúdiókhoz, ahol végül saját filmjeinek producereként megkapta a hőn áhított szabadságot.
A kulisszák mögött
Chaplin igyekezett karakterén túlnőve nemcsak nevettetni, hanem fontos társadalmi kérdésekre is rámutatni. Így például az 1921-es „A Kölyök” című filmje már a vígjáték és a drámai elemek között váltakozott. A film Chaplin tapasztalatait mutatja be, a nyomornegyedben töltött gyermekkorából: örökbe fogad egy gyermeket annak ellenére, hogy ő csak egy csavargó. Igyekeznek elvenni tőle a gyermeket, de ő foggal-körömmel ragaszkodik hozzá, és küzd azért, hogy együtt maradhassanak.
1919-ben két színésztársával együtt megalapította a „United Artists” nevű filmstúdiót, melynek támogatásával jött létre többek között az 1923-as „Bohémvér” című alkotás, mely Chaplin első drámai hangvételű filmje volt. Ám az emberek nem ezt várták, mikor az ő nevét olvasták a plakátokon, így ez lett a művész legkevésbé sikeres alkotása. Szerencsére a bukás után készült „Aranyláz” már jóval több ember tetszését nyerte el, olyannyira, hogy ez lett a legsikeresebb az összes filmje közül.
1931-ben forgatta a „Nagyvárosi fényeket”, amikor a hangosfilmek már utat törtek maguknak, azonban ez a film népszerűségén mit sem változtatott: Chaplin újra a figyelem középpontjába került. 1936-ban aztán már ő is felismerte, hogy a némafilmek korszaka lejárt, és a „Modern idők” végén először hallatszódik a hangja: halandzsa nyelven kezd el énekelni. Ugyanakkor ez a műve volt a legutolsó, melyben, mint csavargó tűnik fel.
1940-ben leforgatta első hangosfilmjét, a „Diktátort”, mely egyben Hitler kifigurázásaként is értelmezhető, ám miután Chaplin tudomására jutott, hogy magának Hitlernek is tetszett a film, mélységesen csalódott lett, és megbánta, hogy elkészítette a filmet.
Mozgalmas magánélet
Chaplin élete bővelkedett a kapcsolatokban: nem kevesebb, mint négyszer házasodott meg, ám csak negyedjére sikerült megállapodnia Oona O’Neill oldalán, akitől végül nyolc gyermeke született. Első házasságát a mindössze 16 éves Mildred Harris-szel kötötte, aki azt hazudta Chaplinnek, hogy terhes. A színész, hogy megússza az esetleges botrányt, inkább elvette feleségül.
Később Mildred valóban teherbe esett, viszont a gyermek 3 naposan elhunyt, ami megbélyegezte a házasságukat. Chaplin ezután elköltözött, Mildred pedig beadta a válókeresetet. Az Aranyláz forgatásán megismerkedett a szintén 16 éves Lita Grey-el, akit ugyancsak a terhessége miatt vett feleségül. Ám mikor a lány másodjára is várandós lett, Chaplin szinte beleőrült, viselkedésében pedig kiszámíthatatlan lett, így Lita is elvált tőle.
A „Modern időkben” filmbéli partnere harmadik felesége volt, Paulette Goddard, akivel 1932 és 1942 között volt kapcsolatban. 1936-ban Chaplin állítása szerint feleségül is vette, de végig csak élettársakként éltek.
Negyedik felesége, aki mellett élete végéig kitartott, Oona O’Neill, Eugene O'Neill drámaíró lánya volt. Oona nyolc gyermekkel ajándékozta meg Chaplint, akik közül Geraldine filmszínész lett. Chaplin végül 1977. december 25-én hunyt el agyvérzés következtében, 88 évesen. Életéről film készült 1992-ben, melyben a főszerepet Robert Downey Jr. játszotta.
Forrás:
http://www.origo.hu/filmklub/20171224-40-eve-halt-meg-charlie-chaplin-a-vilag-legnagyobb-nevettetoje.html
https://zoom.hu/hir/2017/12/23/40-eve-halt-meg-charlie-chaplin/
Képek:
https://pixabay.com/
