14 napos visszaküldési garancia Minőségi garancia Eredetiségi Tanúsítvány

Bejelentkezés

Üdvözöljük,

06 80 888 889
Az Ön kosara üres.

Ki volt Ady Endre valójában? A hepehupás, vén Szilágyból származó fiú, aki otthagyta ügyvédi tanulmányait a garabonciás, bohém élet hívó szavára? Vagy a szenvedélyes nőcsábász, aki férjes asszonnyal élt viharos szerelmi kapcsolatban? Ady Endre halálának 100. évfordulóján tekintünk vissza életére és költészetére.

Családi háttere

A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja Érmindszenten született 1877-ben, elszegényedett kisnemesi családban. Édesapja, Ady Lőrinc parasztgazdálkodásból próbálta eltartani családját, így tudta iskolába járatni két fiát, Endrét és Lajost. Bár egyenesen Ond vezér unokájától származtatták magukat, ebből a „rangból” a 19. századra szinte semmi nem maradt.

 

Tanulmányai és a kezdeti évek

Apja nyomására Ady beiratkozott a Debreceni Egyetemre jogot hallgatni, ám kis idő múlva abbahagyta, kivívva ezzel szülei haragját. Ennek oka Ady bejelentése volt, miszerint az újságírói pálya jobban vonzotta, amit a szülei határozottan elleneztek.

Magyar Éremkibocsátó Kft. - Ady Endre halálának 100. évfordulójaEnnek ellenére Ady 1898-ban beállt a függetlenségpárti „Debrecen” hírlap munkatársaihoz, ám a város légköre nem vonzotta annyira, így a századfordulón továbbállt, és Nagyváradon kezdett el dolgozni a szabadelvű „Szabadság” lapnál.

 

Léda és költői kibontakozása

1903-at írtak a naptárak, amikor Ady Nagyváradon megismerkedett Diósyné Brüll Adéllal. Adél sokszor járt haza Párizsból, ahol férjével, Diósy Ödönnel lakott. Megismerkedésük után Ady rendszeres látogatásokat tett Párizsba, melyet úgy jellemzett, mint „ember-sűrűs, gigászi vadon”. Szerelmük azonnal lángra kapott, és szenvedélyüket Ady megírta verseiben is, melyekben „Lédának” hívta az asszonyt.

Ugyanebben az évben hagyta ott a szívének olyan kedves Nagyváradot, egyben szeretett munkahelyét, a „Szabadság” című lapot. Ekkor így búcsúzott olvasóitól:

„Búcsúzom a “Nagyváradi Napló” közönségétől. Nagyváradról rövid idő múlva távozom, s a “Nagyváradi Napló”-nál már mai napon más veszi át a tollamat. A dolgok rendje hozta ezt így, s talán már régebben elmegyek, ha ezt a várost, ezt a közönséget s ezt a lapot olyan igazán nagyon nem szeretem. Most már még a megviselt fizikum s a megegészségesedés vágya is siettetik a válást. Mennem kell tehát.

Úgy érzem, az énemnek egy nagy darabja marad itt. Több mint három év óta emlékekben, verejtékezésekben, könnyekben, buzdulásokban, vércsöppekben s mindig szeretetben és hálában adogattam át. Megtart magáénak – ha akar, ha nem – ez a csodálatosan ható, intelligens, modern Nagyvárad. Haza, vágyódva és hálásan fogok gondolni mindig ide. E lappal pedig egy leszek mindenha. Sok-sok hitvallástételben s az ideák szent kultuszában egyesültünk, s maradunk – hiszem – e lelki egységben tovább is.  A lap a régi marad, a világosságnak, haladásnak modern, ízléses és bátor harcosa. Csak egy toll cserélődik ki. Kérem tartsanak meg engem régi kegyességükben s emlékezésükben. Én újra, meleg, hálás szívvel mondok köszönetet és búcsút.

 

Első igazi verseskötete, az Új versek 1906-ban jelent meg. Ezt a kötetet szokás a modern magyar költészet indulásának nevezni. Rá egy évre pedig megjelenik „Vér és arany” névre keresztelt negyedik verseskötete, mely végre elhozta számára az ismertséget.

1908-ban elindult a Nyugat című folyóirat, első nemzedéke olyan nevekkel mint Móricz Zsigmond, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Juhász gyula, vagy épp Ady Endre, aki egészen haláláig a lap munkatársa volt.

Léda iránt érzett szenvedélyes szerelmét az évek során egyre hevesebb viták keresztezték, mígnem 1912-ben Ady kiadta az útját Elbocsátó szép üzenet című versében. Bár ebben azt írja, Léda köszönhet mindent Ady-nak, a valóságban ez fordítva volt; Léda karolta fel annak idején a költőt, és segítette hozzá az ismertséghez.

 

Betegeskedése

Ady Endre alapvetően gyenge fizikumú ember volt, így gyengélkedő idegei mellett javarészt ez is hozzájárult ahhoz, hogy a költő 1909-től folyamatosan szanatóriumi kezelésekre szorult. Mindezeket beárnyékolta Lédával való szakítása 1912-ben, illetve korábban, 1907-ben halva született gyermekük iránt érzett bűntudata. Mindezek mellett Ady folyamatosan kicsapongó életet élt Léda mellett, egyik alkalommal Nagyváradon ismerkedett meg egy táncosnővel, akitől elkapta a szifiliszt, ami szervezetének legyengülését, és végül a halálát okozta.

 

Magyar Éremkibocsátó Kft. - Ady Endre halálának 100. évfordulójáraCsinszka

1914-ben Csucsára utazott, ahol találkozott Boncza Bertával, aki akkortájt még csak húszéves volt. Bár már jóval korábban, 1911-ben levelezni kezdtek, csak azután kerültek jóval közelebb egymáshoz, miután Ady szakított Lédával. A következő évben megkérte a kezét, bár a lány apja ellenezte az egybekelésüket. Verseiben Ady játékosan Csinszkának nevezte, ezek a költemények már másabb hangulatot tükröznek a Léda-versekhez képest. Míg azok szenvedélyt és hevesen lángoló szerelmet mutatnak, addig a Csinszka-versek jóval visszafogottabb, meghittebb és ártatlanabb hangvételűek.

 

Halála

Mikor 1914-ben kitört a világháború, a kortársai többségével ellentétben iszonyattal töltötte el a tömegmészárlás gondolata. Háborúellenes verseket kezdett el írni, emiatt sokakkal szembekerült. Utolsó verseskötetét, A halottak élént 1918 augusztusában adta ki, rá pár hónapra pedig kitört az őszirózsás forradalom. Ekkor már alaposan megfogyatkozott életerejében, a vérbaj egyre jobban elhatalmasodott rajta.

A Vörösmarty Akadémia elnökévé választották, de beszédét képtelen volt elmondani, helyette Hatvany Lajos vette át a szót. 1919. január 27-én hunyt el, a nemzet halottjaként temették el a Fiumei Úti Sírkertben.

 

Források:
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=651
https://mult-kor.hu/sok-tamogatoja-ellenere-ady-eloszeretettel-tetszelgett-a-maganyos-klto-szerepeben-20171122

 

Képek:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre

Hivatalos forgalmazói logók