Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia részeként az első világháború egyik legnagyobb vesztese lett. Bár a háborús vereség közös volt, a következményeket önállóan, és messze aránytalanabbul szenvedte el, ugyanis a párizsi békekonferencia döntéseiben a magyar érdekek nem kaptak helyet.
A trianoni szerződést 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, aminek következtében Magyarország az első világháború egyik vesztes államaként került az asztal másik oldalára.
A békediktátum szövegét 1920. január 15-én adták át gróf Apponyi Albertnek, aki legendás védőbeszédében több nyelven, érvekkel, történelmi és etnikai adatokkal felszerelkezve kérte a döntés felülvizsgálatát, azonban a nagyhatalmak süket fülekre találtak.
Egy ország szétszakítása
A trianoni szerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67%-át és lakosságának több mint felét. A Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához került, Erdély és a Partium Romániához, a Délvidék a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, míg kisebb területek Ausztriához és Lengyelországhoz. Ezzel mintegy 3,3 millió magyar került idegen uralom alá, sokszor kisebbségi jogok nélkül, diszkriminációnak, kitelepítésnek vagy asszimilációs kényszernek kitéve.
Hogyan élte túl a nemzet?
A trianoni trauma nem csupán földrajzi és politikai veszteség volt, hanem lelki és kulturális kataklizma is. A magyar állam központi területei leszakadtak a perifériákról, gazdasági összeköttetések szakadtak meg, vasútvonalak, városok, ipari központok kerültek más országokhoz.
A nemzeti öntudat megrendült, a társadalom kollektív gyásza egy egész korszakot meghatározott. És mégis a magyar nemzet túlélte.
A határon kívül rekedt magyar közösségek a mai napig megőrizték identitásukat, sokszor nehéz körülmények között. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken – és másutt – máig élnek olyan magyar közösségek, amelyek ragaszkodnak nyelvükhöz, kultúrájukhoz, hagyományaikhoz. Ez önmagában is a túlélés egyik legfontosabb bizonyítéka.
Mit jelent ma Trianon?
Trianon fájdalma máig érezhető. De nem maradt pusztán gyász, az elmúlt évtizedek a nemzeti összefogás jegyében teltek.
2010-ben a magyar Országgyűlés június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította, elismerve, hogy a magyarság egy és oszthatatlan, függetlenül attól, hogy ki hol él a világban.
Ez a nap már nemcsak a gyász, hanem a hit, a remény és az egység napja is.
2025-ben a trianoni békeszerződés aláírásának 105. évfordulójára emlékezünk. Több mint egy évszázad telt el azóta, hogy Magyarország térképe drámaian megváltozott és ezzel együtt a nemzet jövője is új irányt vett. Bár sokan a történelem „lezárt fejezetei” közé sorolnák Trianont, ez a döntés ma is érezteti hatását a közösségi identitásban, családi történetekben, kisebbségi létformákban és a magyar emlékezetpolitika alakításában.
Nem az a cél, hogy a múlt sebeit felszaggassuk, hanem hogy tanuljunk belőle, és megtartsuk azt, ami a lényege: közösségi kitartás, kulturális gazdagság, összefogás.
Trianon emlékeztet arra, hogy bár egy ország földrajzilag szétszakítható, a nemzeti identitás nem veszíti el az erejét, ha van, aki továbbvigye.
Színarany jubileumi érme a trianoni békeszerződés 105. évfordulójának emlékére
Rövidesen beköszönt június 4., a magyar nemzeti összetartozás hivatalos emléknapja. 105 évvel ezelőtt, ezen a napon aláírt trianoni békeszerződés drasztikusan átrajzolta az egykori Magyar Királyság határait és ezzel a magyar emberek sorsát. A téma fontosságához méltó módon ezzel a rendkívüli jubileumi színarany kibocsátásunkkal az azóta is töretlen nemzeti összetartozás eszméje előtt tisztelgünk, mely minden magyar szívében él. Az érme előlapján az angyalok összetartják, a turul pedig vigyázza a szétválasztott magyar vidéket, míg hátlapját Hungária istennő és az elcsatolt területek díszítik, mely a legkiválóbb verdei minőségnek köszönhetően a legapróbb részletekig kirajzolódik a tükörfényes háttéren.
Rendelje meg bevezető áron a színarany Trianon emlékérmét: ITT