A trianoni békeszerződés az első világháború végén, az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésével jött létre. Magyarország a háború során a központi hatalmak oldalán harcolt, és végül a vereséget szenvedett országok között szerepelt. A békeszerződésben foglalt jelentős területi veszteségen (325 411 négyzetkilométerről 93 073 négyzetkilométerre csökkent) kívül, a magyar társadalom szétszóródásának következményével is járt az elvesztett háború.
A szerződést követő politikai és gazdasági zűrzavarban az ország területi integritása veszélybe került és a nemzetiségi feszültségek egyre inkább fokozódtak. A magyar társadalom a Trianont követő években gyászolt, ugyanakkor az emlékezés, a fájdalom mellett, egy erős összetartozás-érzés alakult ki, amely azóta is meghatározó eleme nemzeti identitásunknak.
Trianon következményei
Trianon a már említett hatalmas területi veszteségeken túl gazdasági szempontból is komoly kihívást jelentett országunk számára. Társadalmi hatását pedig az elcsatolt területeken maradt magyar közösségek is megsínylették, akik a szülőhazájuktól leválasztva az új országokban kisebbségi sorba kerültek, és gyakran diszkriminációval szembesültek.
Hazánk a szerződésben foglalt régió kijelölések miatt elveszítette ipari és mezőgazdasági területeinek nagy részét, ami monetáris visszaesést eredményezett.
A leválasztott tartományokon található nyersanyagforrások, gyárak és termőföldek hiánya miatt az ország gazdasági teljesítménye jelentősen csökkent, újjáépítése pedig hosszú és nehéz folyamat volt, amely évtizedeket vett igénybe.
A gazdasági és társadalmi következményeken túl a trianoni békeszerződés politikai instabilitást is eredményezett Magyarországon, melynek politikai térképe is jelentősen megváltozott és a nemzeti identitás megőrzése komoly kihívásokat jelentett. Továbbá az elcsatolt területekről érkező menekültek integrálása szintén nehéz feladatnak bizonyult.
Az évek múlásával a kultúra összes területén jelen volt a trianoni békeszerződés, legyen szó irodalomról, zenéról vagy képzőművészetről, számtalan művészeti alkotásban megjelentek a múltbeli trauma feldolgozásának nyomai.
Trianon emléke ma is él, melyre június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján tekintünk vissza.
Ez a nap nemcsak a múlt fájdalmára emlékeztet bennünket, hanem arra is, hogy mennyire fontos az összefogás és az egymás iránti tisztelet. A múlt sebeinek gyógyítása, az emlékezés és a tanulás mellett a jövőbe is tekintenünk kell. Közösen építjük tovább hazánkat, megőrizve értékeinket és büszkén viselve magyarságunkat.