Budapest területének rövid történelme
A mai Budapest területére elsőként a kelták telepedtek le, Kr.e. III. században, akik a rómaiakkal és más szomszédos népekkel kereskedtek a Római Birodalom bukásáig. A régiót különféle törzsek lakták még, köztük hunok, avarok és szlávok. A 9. században megérkeztek a honfoglaló magyarok a területre és megalapították a Magyar Fejedelemséget. A fejedelmi törzs Árpád vezetésével az ország e természetes földrajzi központján Aquincumot választotta szálláshelyül. Óbuda és Pest római öröksége, a sok ezer épület romja évszázadokon át látható volt, az Árpád-korban azonban a helyükön fokozatosan igazi, nyüzsgő középkori városok épültek.
IV. Béla király 1241-ben Pestről indult a tatárok ellen. Miután visszatért, a király kővárat és Újbuda néven új várost építtetett az úgynevezett Pest-hegyen, a mai Várhegyen (1247 és 1265 közt). Ezek voltak az első városias épületek, a későbbi Budai Várnegyed alapját képezve. IV. Béla várkastélyát, amely a mai Mátyás-templom közelében állt, már jobban lehetett védeni támadások esetén, mint az alacsonyabban fekvő óbudai várat. A vár a magyar királyok székhelye, az ország hatalmának és gazdagságának szimbóluma lett. A település már igazi polgári város volt, nagy számban éltek itt kézművesek, iparosok, kereskedők.
A városok történelmének a török idők előtti fénypontja Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás uralkodása volt. Zsigmond egyetemet alapított Óbudán, 1389-ben. Mátyás reneszánsz udvara nagy vonzerőt gyakorolt a kor művelt humanistáira, emelve a város és a királyi udvar kulturális színvonalát. A város számos háborút és inváziót szenvedett el a 16. és 17. században, beleértve a török uralmat is, amely több mint 150 évig tartott. A török megszállás rányomta bélyegét a városra, hatása máig megmutatkozik építészetében és gasztrokultúrájában.
Budapest látképe 1646 körül Matthäus Merian metszete (forrás: Wikipedia)
Növekedés időszaka
A 18. században Budapest a növekedés és fejlődés időszakát élte meg. A város a Duna-parti fekvése miatt fontos kereskedelmi központtá vált. Az igazi fejlődés azonban a reformkor idején vette kezdetét, amikor a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotájukat. A város az irodalmi-szellemi élet központjává vált. Széchényi Ferenc megalapította a Magyar Nemzeti Múzeum elődjeként hatalmas könyvtárát. Az 1830-as években a két város állandó lakossága már 150 000 körül volt.
Buda és Pest látképe a XVIII. század végéről, a fejlődő Tabánnal(forrás:https://hu.museum-digital.org)
Az egyesülés
A 19. század a gyors növekedés és fejlődés időszaka volt Budapest számára, amely modern nagyvárossá alakult új középületekkel, parkokkal és közlekedési rendszerekkel. Ekkor épült a Lánchíd is a Dunán, Buda és Pest első állandó összeköttetéseként, amely fővárosunk egyik leghíresebb nevezetességévé vált. 1873-ban a Pest, Buda és Óbuda városok hivatalosan is egyesültek Budapest néven, amely Magyarország fővárosa lett, így egy új korszak kezdődött a város történetében. A két város karaktere nagyon eltérő volt: Buda (és Óbuda) pompájáról és szépségéről volt ismert, Pest pedig a régió nyüzsgő kereskedelmi központja volt. A városrészek egyesítésének ötletét először Széchenyi István vetette fel, s ötlete egy igazán egyedülálló metropoliszt hozott létre.
Budapest látképe (forrás: www.kultura.hu)
A 20. század
A 20. század elején Budapest egy olyan növekedési és fejlődési időszakot élt át, amelynek során a város híressé vált lenyűgöző építészeti remekeiről, gazdag kulturális életéről és intellektuális dinamizmusáról. Ebben az időszakban építették meg Budapest legikonikusabb látnivalóit, beleértve az Országházat, az Állami Operaházat és a Halászbástyát.
Az I. világháború idején Budapestet nem igazán érintette a konfliktus, azonban a II. világháborúban a várost erősen bombázták, aminek következtében számos épület és az infrastruktúra nagy része is megsemmisült. A város több mint százezer civil lakosa vesztette életét a bombázásokban, a nyilas terror tömegmészárlásában, a szovjet katonák kegyetlenkedéseiben. A háború során Budapest valamennyi hídja, a Budai Vár, valamint a középületek és lakóépületek jelentős része teljesen megsemmisült. A belső városrészek szinte minden utcájában voltak helyreállíthatatlanul elpusztított épületek. Az 1960-as évek második felére befejeződött a világháborús károk helyreállítása. Újjáépültek a hidak, utolsóként 1964-ben az Erzsébet híd. 1970-ben átadták az M2-es metró vonalának első szakaszát, majd 1976-ban pedig az M3-as metróvonal első szakaszán indult meg a forgalom. A Szovjetunió összeomlása 1989-ben jelentős változásokat hozott Budapest számára, és a város újra felvirágzott. Budapest a rendszerváltás során az ország más részeihez képest intenzívebben fejlődött, gazdasága folyamatosan erősödött. A szocialista ipari üzemek bezárásával párhuzamosan ugyanis sok új munkahely is keletkezett itt, elsősorban a szolgáltatás és a kereskedelem terén.
Budapest lebombázva a II. világháború alatt (forrás: www.pestbuda.hu)
Budapest kulturális örökségei
Budapest egy rendkívül sokszínű város, amely egyedülálló kulturális örökséggel rendelkezik. A város gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik, amelyeket az évszázadok során különböző kultúrák, népek és vallások hatásai formáltak. Ennek eredményeként fővárosunk számos kulturális kincset rejt magában.
Az egyik legmeghatározóbb az építészeti stílusa, amely a neoreneszánsz, az art deco, a jugendstil, a barokk és a klasszicizmus stílusjegyeit ötvözi, egyszerre elegáns és lenyűgöző. Budapest számos világhírű épülettel büszkélkedhet, mint például a Parlament, a Halászbástya, a Széchenyi Fürdő és a Művészetek Palotája.
Építészeti stílusok keveredése (forrás: www.unsplash.hu)
A város a művészetek szerelmeseinek is sok lehetőséget kínál. Budapest számos múzeummal, galériával és kiállítóhellyel rendelkezik, amelyek különböző művészeti ágakat fednek le, például a klasszikus festészetet, a szobrászatot, a fotográfiát és a kortárs művészetet. A városban számos zenei és színházi előadás is várja az érdeklődőket, amelyek az egész világon elismert előadóművészeket és produkciókat vonultatnak fel.
Budapest nem csak a művészeti kultúrában jeleskedik, hanem a gasztronómia területén is kiemelkedő. A városban található éttermek és kávézók széles választékát kínálják a magyar konyhától az olasz, francia, ázsiai és más nemzetközi ételekig. A gasztronómia terén a sörfőzés és a borászat is jelentős, számos sörfőzde és pincészet kínálata világszínvonalú, és rengeteg nemzetközi díjat nyertek már el az itteni italok.
Mindezeken túl fővárosunk egyedülálló fürdőkultúrájáról is ismert. A város a termálvizekben gazdag Alföld peremén fekszik, és már az ókori rómaiak is felfedezték az itteni vizek jótékony hatásait. Azóta Budapest fürdői világhírűvé váltak, és az egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságnak számítanak az országban, mi több, az egészségmegőrzésben is fontos szerephez jutnak. A város számos fürdője közül a legismertebbek a Gellért, a Széchenyi és a Rudas fürdő.
Széchenyi fürdő (forrás: www.unsplash.hu)
A városban számos templom és szentély is található, amelyek tükrözik a magyar történelmet és vallási hagyományokat. Az egyik legjelentőseb egyházi épület a 19. században épült Szent István-bazilika, amely egyben Budapest egyik legismertebb és legszebb épülete. A Dohány utcai zsinagóga is Budapest egyik kulturális kincse, és a világ második legnagyobb zsinagógája. Az épületet a 19. században építették, és azóta is fontos szerepet tölt be a zsidó vallási életben.
Szent István Bazilika (forrás: www.unsplash.hu)
A városban található számos park és zöldövezet is, amelyek kellemes sétákat és pihenést kínálnak a forgatagban megpihenni vágyóknak. Az egyik legnagyobb park a Városliget, amelynek területén számos múzeum, állatkert, szórakoztató hely és a híres Vajdahunyad vára is található. Budapest kulturális sokszínűsége és gazdag történelme miatt az egyik leglátogatottabb város az egész Európában.
A magyar főváros 150. évfordulója alkalmából büszkén ajánljuk figyelmébe a jubileumi emlékérmet, amely tömör színtiszta aranyból készült, a legkiválóbb verdei minősében!
A mindössze 1873 példányban limitált érem rendkívüli motívumvilággal bír, ugyanis hátlapját Budapest hivatalos címere díszíti, előlapján pedig a város Duna által kettészelt ikonikus látképe jelenik meg, a Budai Várral és a Lánchíddal, a fákkal borított Gellért-hegyen pedig az évforduló 150-es száma csillan fel tükörfényesen.
