A Nemzeti Dal története

Részletek: Kategória: Blog; Megjelent: 2023. január 20.; Nyomtatás; E-mail

A Nemzeti dal Petőfi Sándor leghíresebb verse, s egyben a magyar hazafias költészet egyik legkülönlegesebb darabja. A mű sorai összeforrtak az 1848. március 15-ei eseményekkel, mi több, szinte lángra lobbantották a 175 éve kitört pesti forradalmat. Megírásának 175. évfordulója alkalmából egy színarannyal bevont, a nemzeti trikolor színeivel díszített, jubileumi éremmel tisztelgünk a történelmi jelentőségű költemény előtt. A legkiválóbb verdei minőségben készült veret különlegességét tovább fokozza, hogy kibocsátásának évében alkotója, Petőfi Sándor születésének a 200. jubileumát ünnepeljük.

A bécsi forradalom híre cselekvésre ösztönözte a márciusi ifjakat

1848. március 5-én a pesti fiatal értelmiségiek egy radikális csoportja aláírásgyűjtési akciót indított Kossuth Lajos két nappal korábban benyújtott felirati javaslata mellett. Ez többek között a politikai jogegyenlőség, a közteherviselés, a népképviseleti és a független kormány megteremtését követelte. Március 19-ét azért választották dátumnak, mert ekkor rendezték meg a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna a Rákos-mezőn. Itt akarták bemutatni 12 pontjukat is, amelyek a javaslat alapvető követeléseit forradalmi jelszavakba sűrítik.

Miközben március 14-én Budapesten elterjedt a bécsi forradalmak híre, sok fiatal gyűlt össze a Pilvax kávézóban, hogy megvitassák, miben segíthetnének. Úgy döntöttek, intézkednek, és felvonulnak a kormány épületei elé.

A forradalok kirobbanása

1848. március 15-én Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula kiáltványt fogalmaztak meg, amelyben politikai reformot és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. A szöveget felolvasták a Pilvax kávéházban összegyűlt fiataloknak. Petőfi ezután szavalta el két nappal korábban írt versét, a Nemzeti dalt.

Ezt követően Petőfi és mintegy tíz társa elindult a Pilvaxból az egyetemre. Először az orvosi kar hallgatóihoz, majd a politechnikum hallgatóihoz, végül a jogászokhoz mentek. Minden helyszínen felolvasták a kiáltványt és a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta versét. Az ügyvédek és az utca népének csatlakozásával az egyre lelkesebb, mintegy kétezer fősre duzzadt tömeg Petőfi vezetésével a közeli Landerer és Heckenast nyomdához vonult.

A nyomda elfoglalása

Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a 12 pontot.

Ez utóbbi így szólt:

"Mit kíván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
Évenkénti országgyűlést Pesten.
Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
Nemzeti őrsereg.
Közös teherviselés.
Úrbéri viszonyok megszüntetése.
Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
Nemzeti Bank.
A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
Unió.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!"

A nyomda átvételekor aratott siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a pesti városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. A Helytartótanács ülésére hatalmas tömeg kíséretében érkeztek meg a választmány vezetői, Nyári Pál Pest megyei alpolgármester, Rottenbiller Lipót Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád megye nagykövete. A Helytartótanács a tömegtől megfélemlítve elfogadta a 12 pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, Táncsics Mihályt pedig kiengedte a börtönből. Este a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét a Nemzeti Színházban.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

A Nemzeti Dal

A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása, amely lángra lobbantotta az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot. Petőfi nagy szerepet játszott abban, hogy az irodalom a magyar hagyományban fontos szerepet kapjon. Harcolt az ország függetlenségéért, hitt a személyes szabadság fontosságában. Nem tűrt megalkuvást, nem tűrt kompromisszumokat. Szemében élet és költészet egy: saját személyes sorsával és halálával hitelesítette eszményeit. Úgy vélte, az élet és az irodalom egy, és ezt úgy mutatta meg, hogy saját életét és halálát használta fel elképzelései érvényesítésére.

Március 15-én a 12 pont és a Nemzeti dal terjesztésével igyekeztek forradalmi hangulatot teremteni a változásért küzdők. A Nemzeti dalt városszerte az utcasarkokra is kiragasztották, hogy minél többen meghallják a forradalom üzenetét. A 25 éves Petőfi Sándor a forradalmi lelkesedésben négy helyen szavalta el legismertebb versét. A közhiedelemmel ellentétben azonban semmi bizonyíték nincs arra, hogy a Nemzeti dal a Nemzeti Múzeumnál is elhangzott. Ugyanakkor a legendát, miszerint a költő a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva szavalta el a tömegnek híres versét, egy a helyszínen elhelyezett emléktábla is táplálja.

Tömeg a Nemzeti Múzeumnál március 15-én

A legenda terjedéséhez valószínűleg hozzájárult a Vahot Imre által szerkesztett Pesti Divatlap 1848. április 22-i számának mellékletében megjelent grafikus ábrázolás. A melléklet a Kálózdi János által megzenésített Nemzeti dal kottáját tartalmazta, a kotta címlapján az oldalpárkányon szavaló, vagyis beszédet mondó Petőfi ábrázolásával.

Petőfi naplójában a következőket jegyezte fel március 15-ről:

„E költemény buzdította március 15-én a pesti ifjúságot. Elszavaltam először az ifjak kávéházában, azután az orvosi egyetemben, azután a szeminárium terén (most már 15-dik március tere), végre a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk, a Hatvani utcában (most Szabadsajtó utca). A szabaddá lett sajtó alól ez a költemény került ki először.”

Függetlenül attól, hogy a Nemzeti Dal elhangzott-e a Nemzeti Múzeum lépcsőjén vagy sem, az 1848-49-es szabadságharc legfontosabb szimbólumává vált, amelyet azóta is minden magyar diáknak meg kell tanulnia az iskolában.

A Nemzeti dal 175. évfordulója alkalmából büszkén ajánljuk figyelmébe a jubileumi emlékérmet, amely színtiszta arany bevonatban ragyog, motívumait pedig a nemzeti trikolor színei, valamint a legkiválóbb verdei minőség emeli ki!

Bevezető ajánlatunk keretében korlátozott ideig 2000 Ft-tal kedvezőbb áron, mindössze 6990 Ft-ért rendelheti meg a színarannyal bevont emlékérmet!