A Himnusz üzenete
Kölcsey a költeményének első és utolsó versszakában Istenhez könyörög a magyar nép megsegítéséért.
A másodiktól az utolsó előtti versszakig a magyar nép jelentős történelmi eseményeit veszi sorra. Először dicsőséges múltunkra emlékezik vissza, a honfoglalás eseményeit és Mátyás király hadi sikereit méltatja.
A további versszakokat már komorabb hangnem jellemzi, felidézi múltunk sötétebb időszakait, a törökök és a mongolok dicsőséges győzelmeit, amit felettünk arattak, valamint emlékeztet a szabadságharcok bukásaira.
Az ezt követő két versszakban jelen időre vált és feleleveníti bűneinket. Az utolsó versszakban ismételten Istenhez imádkozik, ám a Himnusz elejével ellentétben itt már szánalomért könyörög.
A Himnusz előtt
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva 90. zsoltára volt. Hivatalos alkalmakkor ugyanis Magyarországon az Osztrák császári himnuszt játszották, amely mellett, mint a magyarság kifejezője, gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta is.
A mű első megjelenése
A Hymnus először Kisfaludy Károly „Aurora” című folyóiratában mutatkozott be, 1829-ben. Bár a kéziraton még fel volt tüntetve az alcím: „a’ Magyar nép zivataros századaiból”, ez az újságba már nem került bele cenzúrai okok miatt. 1832-ben viszont, mikor Kölcsey kiadta első kötetét, már ezzel együtt jelent meg.
Megzenésítésére 1844-ben került sor, amikor is Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója pályázatot írt ki. Végül Erkel Ferenc kapta meg a lehetőséget, és még abban az évben július 2-án bemutatta szerzeményét a Nemzeti Színház. Hivatalos állami ünnepségen azonban csak 1848. augusztus 20-án hangzott fel először.
A Himnusz címének változásai
Eleinte Kölcsey a Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból címet adta költeményének, azonban 1829-ben mégis csupán Hymnusként jelent meg az Aurora irodalmi almanachban. Azonban 1832-ben már ismét az eredeti, hosszabb cím alatt publikálták, amelyet Erkel megzenésítése terjesztett el végérvényesen.
Mikor lett hivatalos nemzeti Himnuszunkká?
Hivatalosan 1989-ben került bele a Magyar Köztársaság alkotmányába, azonban a Magyar Országgyűlés már 1903-ban elismerte a magyar himnusz hivatalosságát. Az elfogadott két paragrafus a következőket foglalta magába: 1.§ :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól legyen érvényes. I. Ferenc József magyar király ezt a törvényjavaslatot azonban nem szentesítette, így hivatalosan nem lépett hatályba.
A Himnusz megtalálható útlevelünkben is
A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megtalálható a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.
Majdnem új dallama lett
1949-ben Kodály Zoltánt felkérték, hogy komponáljon egy korszerűbb dallamot Kölcsey verséhez, azonban a zenész visszautasította a felkérést, mondván, hogy „Ez nagyon jó zene”.
Megjelenése óta a Himnuszt már 30 nyelvre fordították le. Kölcsey Ferenc 200 évvel ezelőtt valószínűleg nem gondolta, hogy verse mekkora hatással lesz az egész magyar nemzetre és azt, hogy bármely magyar ember álmából felkeltve is tudni fogja legalább az első versszakát.
A nemzeti Himnuszunk közelgő 200. évfordulója alkalmából büszkén ajánljuk figyelmébe a rendkívüli jubileumi érmet, amely színtiszta arany bevonatban ragyog, motívumait pedig a legkiválóbb verdei minőség emeli ki!
források:
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kult/8-erdekes-teny-a-himnuszrol-amit-nem-biztos-hogy-tudsz/
https://divany.hu/vilagom/himnusz-evforduloja/
