Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy 2024. december 7-én és 14-én Ügyfélszolgálatunk nem lesz elérhető. Köszönjük megértésüket!
   

14 napos visszaküldési garancia Minőségi garancia Eredetiségi Tanúsítvány

Bejelentkezés

Üdvözöljük,

06 80 888 889
Az Ön kosara üres.

A numizmatika egy nagyon népszerű hobbi az egész világon. Az érmék, melyeket a numizmatikusok gyűjtenek gyakran fémtartalmuknál jóval nagyobb értéket képviselnek. Azonban létezik egy pár érme a világon, melyek értéke messze meghaladja a legvadabb elképzeléseinket is. Az érme értéke függ annak a limitációjától, történelmi jelentőségétől és ritkaságától. Az alábbiakban a legdrágább érmék közül mutatunk be párat.

III. Ferdinánd 1642. évi tízszeres dukátja

III. Ferdinánd 1642. évi tízszeres dukátja a Magyarországon eddig árverésen legdrágábban eladott magyar érme. Az újkori Magyar Királyságban, így III. Ferdinánd uralkodása idején (1637–1657) a pénzrendszer csúcsán a nagyjából 3,5 g súlyú aranypénzek, a dukátok, pontosabban ezeknek többszörös súlyú veretei helyezkedtek el. A legértékesebb címletnek a tízszeres dukát számított, amelyeket az esetek többségében az ezüsttallérok verőtöveivel készítettek.

 A Magyar Éremkibocsátó Kft. hamarosan leleplezi legújabb kollekcióját. Ha nem szeretne lemaradni a legjobb ajánlatainkról és legújabb termékeinkről, iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülhessen azokról.

III. Ferdinánd nevére Körmöcbányán és Nagybányán vertek tízszeres dukátokat több évben is, viszont az 1642-ben Körmöcbányán készült tízszeres dukát kiemelkedő ritkaságnak, mondhatni unikumnak számít, mivel csupán egyetlen egy példány ismert belőle az egész világon.

Jelenleg nyilvános árverésen dokumentáltan a legmagasabb áron elkelt magyar pénzérmének ez a darab számít, amely a Macho & Chlapovič aukciósház 24. árverésén Prágában, 2020. november 6-án 950 000 euró (jelenleg kb. 380 millió forint) leütési áron kelt el.

Kimagasló értékét annak köszönheti, hogy eleget tesz a két legfontosabb árképző tényezőnek, mégpedig a ritkaságnak és a kiváló tartásfoknak. A darab egyértelműen unikumnak számít, tartásfoka pedig verdefényes közeli állapotú, ami jelentős mértékben növeli az értékét. Szintén értéknövelő tényezőnek számít, hogy közel száz éven át lehet nyomon követni a sorsát, hiszen legkorábbi, 1926-os árverési előfordulása óta többször szerepelt már aukciókon egyre magasabb leütési árakon.

Az 1787-es Brasher Dubloon

Az érméket hat évvel az ország első pénzverdéjének felállítása előtt, az akkoriban legelismertebb aranyműves és ékszerész, Ephraim Brasher verte New Yorkban. 

1787 Brasher Doubloon / Wikipedia

Brashert gyakran kérték fel érmék eredetiségének, súlyának és nemesfémtartalmának igazolására. A megvizsgált érmék mindegyikét a nevének kezdőbetűiből álló bélyegzéssel látta el, hogy igazolja értéküket. Jó híre miatt az így megjelölt érméket különösen értékesnek tartotta New York lakossága.

1787-ben Brasher azzal a kéréssel fordult a helyi hatóságokhoz, hogy adjanak neki engedélyt forgalmi rézpénz verésére New York számára, de kérvényét elutasították. Ezért úgy döntött, hogy inkább aranyérmékkel foglalkozik, amelyek mintájául a spanyol dublonok szolgáltak. Az érmék rajzolatát saját maga tervezte meg. A mindössze hét megmaradt érméből hatnál ez a bélyegzés a sas szárnyán található, csak egy olyan érme van, amelynél a madár mellén.

Az érmékből hármat 1838-ban sikerült megmenteni a beolvasztástól, a többi négy viszont csak 37 év múlva került elő. Köztük volt ez a kivételes példány is, a szerencsés tulajdonost pedig Charles I. Bushnellnek hívták. 1882-ben az érmét árverésre bocsátották, és 505 dollárért eladták Harrison Garrettnek. A Garrett család közel száz éven át birtokolta az érmét, végül az egész Garrett-gyűjteménnyel együtt átadták a Johns Hopkins Egyetemnek. A mai napig nem lehet tudni, hogy csak egy ilyen példány készült-e Brasher egyik ügyfelének külön megrendelésére, vagy tiszta véletlenről van szó.

A XX. században az érmét legendák kezdték övezni. 1941-ben Raymond Chandler „A magas ablak” c. regényének hősévé vált, ugyanis a híres detektív, Philip Marlowe elindult az elveszett érme felkutatására. Néhány évvel később a krimiből film is készült, amelyet „The Brasher Doubloon” címen vetítettek a mozikban.

Julius Caesar meggyilkolására emlékező aureus

Marcus Junius Brutus (születési ideje: Kr.e. 85) római politikus, a köztársasági államvezetés jeles képviselője volt, aki elsősorban a Gaius Julius Caesar uralma elleni összeesküvés fő szervezőjeként vált ismertté. Brutus hosszú ideig Caesar támogatója volt, azonban az akkoriban súlyos válságban lévő republikánus törekvések ideológiáját is magáénak érezte, ezeket azonban Caesar monarchista uralkodásának megerősítése csak tovább mélyítette. Épp emiatt döntött úgy, hogy a császár elleni összeesküvés élére áll és személyesen vesz részt a Caesar elleni, Kr.e. 44 márciusában végrehajtott merényletben.

Julius ceasar arueus / Roma Numismatics

Ezt követően Brutus a görögországi Trákiába menekült, hogy elrejtőzzen Caesar követőinek, Marcus Antoniusnak és Octavianusnak a megtorlása elől, továbbá, hogy sereget gyűjtsön az ellenük való harc folytatásához. A döntő csatára Kr.e. 42-ben került sor a görögországi Philippos városhoz közeli csatatéren. A harcok gyorsak és brutális kimenetelűek voltak. Octavianus és Marcus Antonius túlerőben lévő csapatai szinte azonnal porrá zúzták Marcus Junius Brutus zsoldosait. Brutus nem tudta elviselni a vereséget, és a saját kardjával vetett véget életének.

Az aureus egy római aranypénz, melyet Caesar veretett először a saját képével, s utána a római császárok követték példáját. Az aranyból készült veretből mindössze három példány ismert az egész világon, melyek közül egy a British Múzeumban, egy másik pedig a Deutsche Bundesbank gyűjteményében található. A harmadik érme magángyűjteménybe került. A több mint 2000 éves, de remek állapotban lévő érmét 2017-ben a londoni székhelyű Roma Numismatics aukcióján közel 3 000 000 fontért (jelenleg kb. 1,4 milliárd forint) árverezték el, mely a kikiáltási ár ötszöröse volt.

1933-as Dupla sas

Az eredeti érme 967,5/1000 tisztaságú aranyból készült, súlya 33,432 g, átmérője 34,1 mm. A Dupla sas, mint az amerikai forgalmi aranyérmék többsége, 90% aranyat és 10% rezet tartalmazó ötvözetből készült. A Dupla sas érmék 1933-ig két alaptípusban és hatféle változatban készültek, névértékük pedig 20 dollár volt.

1933 double eagle / Wikipedia

A James Barton Longacre által tervezett I. típus előlapja egy koronás fejet ábrázolt, mint a szabadság megszemélyesítőjét. A koronán a LIBERTY feliratot helyezték el. Longacre tervezte az arany egydollárost is, amelyet ebben az időben bocsátottak ki, ezért a két érme előlapja gyakorlatilag nem különbözött egymástól.  

Az arany húszdolláros következő, II. típusát Augustus Saint-Gaudens, világhírű amerikai szobrász tervezte. Az ír származású művész karrierjét kámeák, azaz miniatűr domborművek készítésével kezdte. Idővel érdeklődése az érmék és érmek felé fordult. Többek között ő volt az éremművésze a George Washington elnöki eskütételének százéves évfordulójára készített emlékéremnek, az 1893-ban szervezett Kolumbusz Világkiállítás medáljának és a Theodor Roosevelt elnök 1905-ös eskütételének alkalmából vert éremnek is. Ő tervezte a világhírű, 10 dollár névértékű Indian Head érmét is.

A II. típusú arany Dupla sast az egyik legszebb amerikai érmének tartják. Theodore Roosevelt elnök megrendelésére készült, aki 1904-ben elhatározta, hogy megváltoztatja a már régóta azonos formában kibocsátott, és emiatt megunt érmék kinézetét. Kérésével Augustus Saint-Gaudenshez fordult, akinek ez volt életében az utolsó munkája, mivel 1907-ben, a II. típusú Dupla sas érme első kibocsátásának évében elhunyt. A mintázaton az utolsó módosításokat már Charles E. Barber végezte el.

Az érmék rendkívül alacsony példányszámának története egészen 1933-ig nyúlik vissza, amikor Theodor Roosevelt elnök elrendelte minden egyes darab beolvasztását, hogy így enyhítsen a világgazdasági válság hatásain és növelje az ország aranytartalékait. Az intézkedést csupán pár Dupla sas érme élte túl, legfőképp azok a darabok, melyek 1933 előtt Európába kerültek. Az 1933-as Dupla sas érméket az amerikai titkosszolgálatok is keresték, 1954-ig kilencet sikerült elkobozni belőlük, melyek jelenleg az amerikai állam tulajdonát képezik. Az utolsó darab felbukkanásáig egészen 1996-ig kellett várni, amikor egy brit érmekereskedő megpróbálta azt eladni a titkosszolgálatok ügynökeinek, ennek folyományaként pedig a tizedik 1933-as Dupla sas is elkobzásra került. Hosszas tárgyalások után azonban, 2002-ben úgy határoztak, hogy ezt az utolsó darabot árverésre bocsátják és engedélyezik a magánkézbe kerülését. A Sotheby’s aukciósház árverésén 2021-ben az érme rendkívüli, 18 900 000 dolláros áron kelt el (jelenleg kb. 7,5 milliárd forint), a vevő egy névtelen gyűjtő volt. Így az egyetlen magánkézben lévő 1933-as Dupla sas érme hivatalosan is a világ legdrágább arany érméje.

Hivatalos forgalmazói logók