A honfoglalás és a vérszerződés kapcsolata
A magyar történelemben hazánk, a Kárpát-medence birtokba vételét a honfoglalásként emlegetjük. A viszonylag nagy időtávlat és a kevés fennmaradt írásos forrás miatt többféle elmélet is elterjedt a folyamatáról: a hagyományos, talán többek által elfogadott vélekedés szerint a magyarok egy lépcsőben, 895-ben nyomultak be a Kárpát-medencébe, míg László Gyula amellett foglalt állást, hogy kettős honfoglalásról kell beszélnünk. A kettős honfoglalás elmélete szerint a 895-ös bevonulás a honfoglalás második hullámának számít, ugyanis már 670-től élhettek magyarok a Kárpátok ölelésében.
A honfoglalás egyszerre tudatosan előkészített, másrészt véletlenszerű események előmozdította katonai hadművelet volt. Miután a 670 körül a Fekete-tengertől északra levő sztyeppén felbomlott az onogur-bolgár birodalom, az ott élő népek mozgolódni kezdtek, a magyarok pedig ezután foglalták el Etelközt, a nagyjából a Duna és a Dnyeper közé eső területet. Mintegy 200 évvel később az Etelköz szolgált a vérszerződés színhelyéül is.
A honfoglaló vezérek a Vereckei-hágónál, Feszty-körkép (1892-1894)
A vérszerződés tartalma
Bár az államalapítónknak történelmi szempontból I. Istvánt tekintjük, nemzetünk állami élete már a vérszerződéssel kezdetét vette. A honfoglaló magyarok törzsei nemzetségek voltak, a honfoglaláskori 7 törzs pedig valójában hét vérnemzetséget jelentett, akik számtalan más nemzetségeket is magukban foglaltak. A vérszerződés jelentősége abban állt, hogy az említett 7 törzs (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) közös fővezért választott Álmos személyében. Összpontosította a nemzet erejét és alaptörvényeket is tartalmazott, amelyek megszabták a fővezér és a nemzet viszonyát. Rendezte a vezéri tisztség utódlásának kérdését, a szerzőképességet, a vezér tanácskozó testületében és a méltóságviselésben való részvétel jogát, a hűtlenség esetén történő fellépést, valamint tartalmazott egy ellenállási záradékot is.
A vérszerződés Anonymus Gesta Hungaroruma alapján a következő rendelkezéseket hozta:
- Amíg Álmos férfi utódai ki nem halnak, mindig az ő nemzetségéből kerül ki a vezér.
- Amit a 7 törzs közös erővel szerez, abból senkit sem lehet kirekeszteni.
- Azoknak utódai, akik Álmost szabad akaratukból vezérnek választották meg, nem rekeszthetők ki sem a vezéri tanácsból, sem a méltóságviselésből.
- Ha valaki a szerződést kötők vagy az ő utódaik közül hűtlen lenne a vezérhez, vagy viszályt szítana a vezér és a rokonai között, azt halállal büntetik.
- Ha Álmos vagy utódai, vagy bárki a nemzetségfők közül megszegné az esküt, örök átok fogja sújtani.
Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott Vérszerződés című freskója
A vértestvérség jelentősége
Ahogy azt a családi kapcsolatoknál is megfigyelhetjük, a vér az elszakíthatatlanságot és az élethosszig tartó kapcsolatokat szimbolizálja.
Azáltal, hogy a honfoglaló magyarok megvágták az ereiket és a vérüket egy kupába csorgatták, majd egymás után ittak belőle, egész életre szóló szövegséget és hűséget fogadtak egymásnak.
E visszavonhatatlan, vérrel szentesített esküt nevezzük vérszerződésnek, mely egyben vértestvérséget is jelent.
Az ivóedény története
A Székely Bertalan freskójának középpontjában látható edényt az úgynevezett Bikafejes ivócsanak inspirálta. Az edény az 1799-ben feltárt nagyszentmiklósi aranylelet egyik jellegzetes darabja. Habár a pontos eredete vitatott, mégis szorosan összekapcsolódott az ősmagyar kultúrával. A festőóriás, Székely Bertalan mesterműve volt az első ábrázolás, melyen helyet kapott, de később rajta kívül számos művészt is megihletett, így az edény megjelenik még rengeteg különféle szobron, festményen, grafikán és épület homlokzati díszítéseként is.
A nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivócsanakja (Fotó: Sandstein)
A honfoglaló magyarok vérszerződéséből láthatjuk, hogy a vértestvérség hagyománya őseinknél is szokás volt: a vértestvérség talán még szorosabban is összefűzte őket egy természetes testvéri kapcsolatnál, és egy erős véd- és dacszövetséget alakított ki. Szakrális szempontból a vérszerződés egy testté és lélekké kovácsolta a honfoglaló hét vezér népét.
1 uncia színtiszta ezüst éremújdonsággal tisztelgünk a vérszerződés előtt
Társaságunk egy igazán kivételes új kibocsátással emlékezik meg nemzetünk legősibb esküjéről, mely a téma jelentőségéhez méltó módon tömör színtiszta ezüstből készült, a legkiválóbb verdei minőségben. Mi több, egyedi sorszámozással került kibocsátásra, és megrendelése esetén elegáns díszdobozzal és Eredetiséget Igazoló Tanúsítvánnyal is megajándékozzuk Önt:
Bevezető áras ajánlatunk keretében
5000 Ft-tal kedvezőbb árat biztosítunk Önnek a kivételes Vérszerződés éremre - csak 2021. május 31-ig!
További tájékoztatásért és megrendelése elküldéséért kattintson ide >>
Források
:
http://mek-oszk.uz.ua/11500/11505/11505.pdf#page=17
Ladányi Gedeon (1863). A magyar alkotmány története. Iskolai kézikönyv, Debrecen
László Gyula (1986). Árpád népe. Helikon Kiadó
