A ragasztható postai bélyeg alkalmazása már a 19. század előtt is felmerült egyes európai országokban, a hivatalos használat rangjára azonban elsőként a Penny Black névre keresztelt, 1840-ben kiadott brit postabélyeg emelkedett. Az újítás világszerte robbanótűz módjára terjedt. Hazánkban, Magyarországon az első postabélyeget 1871. május 1-jén adta ki a Királyi Posta. Az ötlet olyan sikeresnek és időtállónak bizonyult, hogy használata még a gépiesedett 21. században is fennmaradt.
A bélyeg iránti igény felmerülése
A 19. század közepére Angliában a levélküldés rendszere szinte megfizethetetlenül drágává vált. Az emberek - nagy kreativitásról téve tanúságot -, ezerféle trükköt bevetettek annak érdekében, hogy elkerüljék a magas költségek megfizetését. Nem tett jót a morálnak az sem, hogy a parlament tagjai ingyen levelezhettek.
A levélírók kódolt üzeneteiket a borítólapra írták, így a címzett csak ránézett, és már nem is vette át a levelet, nem fizette ki a kézbesítést. A papírra hosszában és keresztben, minden szabad helyre írtak, hogy minél kevesebb oldalt kelljen elküldeni. A kaotikus helyzetben azok az önjelölt kézbesítők találták meg a számításukat, akik olcsóbban is vállalkoztak a küldemény célba juttatására, hatalmas összegekkel rövidítve meg ezzel az államkasszát.
A postaszolgáltatás reformja
A brit kormány 1837-ben kezdte el tervezni a postaszolgáltatások megreformálását. A cél elsősorban a csalások visszaszorítására irányult, és jó ötletnek tűnt az előre fizetés. A csomag része volt többek között egy kettéhajtott papírlap a küldemények szállítására, amit a boríték elődjének tekinthetünk, valamint a készpénzfizetést felváltó, felragasztható bélyeg a költségek megelőlegezésére. A tervezetben szerepelt a díjak drasztikus leszorítása, az árat pedig nem a szállítási távolság, hanem a levél súlya határozta meg.
A Penny Black születése
A kincstár 3 éven át versenyeztette az innovációra kapható vállalkozókat a szolgáltatás megtervezésére és lebonyolítására, de a javaslat szellemi atyja, a birminghami iskolaigazgató, Sir Rowland Hill egyik pályázatot sem találta elég jónak. Végül türelmét vesztve, 1840-ben útjára indította az új postázási rendszert egy reprodukcióval díszített borítékkal és a Viktória királynő képmásával nyomtatott 1 penny-s bélyeggel, a Penny Blackkel.
A hagyománytisztelő angolok mind a mai napig kizárólag olyan postabélyeget használnak, amelyen megjelenik az uralkodó arcmása valamilyen formában.
A bélyeget fekete alapra nyomtatták - innen ered a megnevezése. A fiatal Viktória királynő portréjának elkészítését Charles és Frederick Heathre bízták. A két kiváló vésnök egy medálra vésett arckép mintája alapján készítette el a bonyolult rajzolatú végleges változatot, kimondottan azzal a szándékkal, hogy nehéz legyen hamisítani.
Felülre a „POSTAGE” (postázás) feliratot helyezték, megkülönböztetve a már korábban is használatos illetékbélyegtől. Alulra a „ONE PENNY” (egy penny) érték került, jobb- és baloldalon oszlopminta, valamint csillagokból és betűkből álló azonosító jelek sorakoztak.
Pereme a ma megszokott perforációtól eltérően egyenes volt. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást csak 1854-ben vezették be. A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, ez a szokás a brit bélyegeken a mai napig fennmaradt.
A bélyeget ebben a formában alig több mint egy évig alkalmazták, mert a vörös színű érvénytelenítő pecsételés rosszul látszott a fekete alapon, ráadásul nagyon könnyű volt eltávolítani. A Penny Black rövid karrierje ellenére óriási mennyiség, közel 69 millió darab került forgalomba.
A többszörös felhasználás elkerülése érdekében a kincstár 1841-ben áttért a Penny Rednek nevezett piros változatra. Az érvénytelenítést nehezen törölhető fekete színnel végezték, ami visszavetette valamelyest az „újrahasznosítás” elterjedt gyakorlatát.