Az emberiség igen régóta, több mint 6 000 éve bányászik aranyat. Az első aranypénzeket időszámításunk előtt 550 körül verték. A becslések szerint 1492-ig, Amerika felfedezéséig csaknem 13 000 tonnát termelhetett ki az emberiség. Nem csoda, ha Önben is felmerül a kérdés: mi teszi olyan értékessé és világszerte keresetté ezt a nemesfémet?
Szakértők véleménye szerint a Földön 49 olyan elem található, amely kémiailag alkalmas pénzérmék verésére, az arany mellett többek közt a vas, az alumínium, a réz és az ezüst is. Ám ha alaposan górcső alá vesszük ezeket, mindegyiknek megvan a maga hátrányos tulajdonsága, amely az aranyat még érdekesebbé és használhatóbbá teszi számunkra.
A titánium és a cirkónium például kemény és tartós anyagok, azonban nagyon nehezen olvadnak. A pénzérmék készítésének hajnalán az ember nem rendelkezett megfelelő eszközzel megmunkálásukhoz.
Az alumíniumot szintén nehéz kinyerni, mi több, túl könnyen deformálódik. A vas vonzó választásnak tűnne, ha nem rozsdásodna: hacsak nem sikerül teljesen szárazon tartani, igen gyorsan korrodálódik. Ugyanígy kizárhatjuk az ólmot és a rezet is, mindkettő korrózióval jár.
A legtöbb nemesfém előfordulása olyannyira ritka, hogy egyszerűen nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben, hogy társadalmunk számára elegendő érmét verjenek belőle.
Okfejtésünk során elérkeztünk a nemesfémek királyához és királynőjéhez: az ezüsthöz és az aranyhoz. Mindkettő ritkaság számba megy a természetben, ugyanakkor viszonylag könnyen bányászhatóak, olvadáspontjuk viszonylag alacsony, ezért könnyedén érmévé és ékszerré formálhatóak. Kettejük közül az ezüst azonban gyorsan reakcióba lép a levegővel, így a nemesfémek népszerűségi versenyét minden kétséget kizáróan az arany nyeri.
Az arany mint fizetőeszköz
Ahhoz, hogy az arany az idő során tökéletes érme alapanyaggá vált, tartóssága, megformálhatósága és nem mérgező tulajdonsága mind hozzájárultak. Emellett igen ritka is.
Ha a világ összes arany érméjét, érmét, fülbevalóját, nyakékét, eljegyzési gyűrűjét és minden egyéb arany tárgyát beolvasztanánk, mindez alig töltene meg egy 20 méter élhosszúságú kockát.
Az arany iránti vonzalmunk hozzájárult ahhoz, hogy az évszázadok során egy nemzetgazdaságokat átívelő aranyvaluta rendszer alakuljon ki, amelyben minden ország valutájának értéke törvényben rögzített módon megegyezett az arany egy meghatározott mennyiségével.
Napjainkban megannyi ok fűzhet minket az aranyhoz. A befektetők érzelmi kötődés nélkül, tárgyilagosan viszonyulnak hozzá, bízva értékállóságában és magas hozamában. Az arany ékszerek felvásárlóit legtöbbször személyes indíttatás vezérli, ahol az arany ára mellett az ékszer tetszése is befolyásolja a viszonyt. Az arany érmék gyűjtőit pedig a ragyogó hobbi iránti elköteleződés, és az arany érmék pengésének semmivel össze nem téveszthető, lágy csilingelése vezérli.
Bárhogy is legyen, a ritkaság és az időtállóság nem minden. Az aranyat mindemellett egyedülálló tündöklése különbözteti meg a többi fémtől, amely ellenállhatatlanul gyönyörűvé teszi az emberi szem számára. Talán ezért is építettük be mindennapi szókincsünkbe olyan szólások révén, mint a „májusi eső aranyat ér”, a „tiszta, mint a mosott arany” vagy a „ki korán kel, aranyat lel” .
Csodálja meg Ön is termékkínálatunk aranyból készült darabjaiban, kattintson ide és válogasson kedvére >>
Források:
https://www.bbc.com/news/magazine-25255957
https://www.origo.hu/tudomany/20130402-mennyi-arany-van-osszesen-a-vilagon.html
