attila-top-banner-utolso

14 napos visszaküldési garancia Minőségi garancia Eredetiségi Tanúsítvány

Bejelentkezés

Üdvözöljük,

06 80 888 889
Az Ön kosara üres.

Az Anjou-kor Magyarországon az Árpád-ház kihalásától egészen 1386-ig tartott. Ez idő alatt francia eredetű nápolyi uralkodóház összesen 4 királyt ültetett a magyar trónra.

Vegyünk számba 9 olyan fordulatot a múlt évezred ezen szakaszából, amit gyakran kifelejtenek a történelem könyvekből!

1. Egy új uralkodóház

Az Árpád-ház kihalása után az ország egysége nem szűnt meg, a hatalom azonban tartományurak kezébe került. Egyenes ági leszármazott híján 3 család kívánta megkaparintani a magyar trónt, nőági rokoni szálakra hivatkozva. Anjou Károlyt ugyan megkoronázták 1301-ben, azonban nem a Szent Koronával, erre hivatkozva pedig a tartományurak nem ismerték el új királyuk hatalmát.

 

2. A király, akit háromszor koronáztak

Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érdekességek az Anjou-korszakbólKároly Róbertet háromszor koronázták magyar királlyá. Első alkalommal III. András 1301-ben bekövetkezett váratlan halála után, amikor is a fiatal trónkövetelőt támogatói Esztergomba vitték, ahol alkalmi koronát helyeztek a fejére. 1309-ben aztán újabb koronázásra került sor. Immáron az esztergomi érsek vezette a szertartást - ezúttal Budán - egy újabb alkalmi koronát használva az ünnepélyes eseményen. Végül a minden követelménynek megfelelő koronázásra csak 1310-ben tudták megejteni, ekkor az esztergomi érsek már a Szent Koronát helyezte az uralkodó fejére Székesfehérváron.

 

3. Három király egyezsége

Károly Róbert kezdeményezte a visegrádi királytalálkozót, mivel Bécs árumegállító joga sértette a környező országok gazdasági érdekeit. Ennek eredményeképp a magyar, a cseh és a lengyel királyok elsimították ellentéteiket, megállapodtak egy új, Bécs városát elkerülő kereskedelmi út kiépítéséről, évszázadokkal ezelőtti találkozásuk pedig napjainkban is hatással van az országok közti jó viszony fenntartására.

 

4. Két trón örököse

I. Nagy Lajos már négyéves korában tudta, hogy egyszer király lesz. Két idősebb testvére fiatalon elhunyt, így a trónörököst már a kezdetektől igyekeztek felkészíteni az uralkodásra. Éppen ezért a herceg körültekintő nevelésben részesült, számos nyelvet beszélt, művelt volt a korabeli hadviselésben és a fegyverforgatásban is. A magyar mellett a lengyel trón várományosa is volt, mégsem tanult meg soha lengyelül.

 

5. Magyar-lengyel „barátság”

1370-ben Nagy Lajos megörökölte a lengyel koronát, a két ország között pedig perszonálunió jött létre. Mindkét hatalom megőrizte függetlenségét, csak az uralkodó személye kötötte őket. Lajos helyett lengyel származású édesanyja kormányozta az országot, ezzel együtt terjedt el a szóbeszéd, hogy a Magyar Királyság partjait három tenger mosta.

 

6. A trónutódlás kérdése

Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érdekességek az Anjou-korbólA második nagy Anjou uralkodó, mint történelmünk során megannyi nagy király, uralkodása végén szembesült a trónutódlás kényes kérdésével. Első házassága gyermektelenül ért véget, második feleségétől pedig két leánya követhette a trónon, Mária és Hedvig. Lajos meg kívánta osztani a magyar és a lengyel koronát leányai között, a kor szellemisége azonban nem támogatta a hercegnők ilyen módon megvalósuló trónigényét.

 

7. Egy hónapig magyar király

1385-ben Nagy Lajos leánya, Anjou Mária lemondott trónjáról egy távoli rokona javára: így került II. Kis Károly fejére a magyar korona, az uralom azonban nem tartott sokáig. Nagy Lajos özvegye, az anyakirályné nem nézte jó szemmel, hogy nem az ő gyermeke ül a Magyar Királyság trónján, így merényletet tervezett az újdonsült király ellen. Maga a támadás nem lett halálos kimenetelű, de az új uralkodó bebörtönzéséhez vezetett, majd Károly hamarosan belehalt sérüléseibe, így a trón visszaszállt Máriára.

 

8. Az első magyar királynő

Anjou Mária, I. Nagy Lajos leánya volt az első nő, aki viselhette a magyar koronát, uralkodása azonban nem hosszú életű: az ország, amit a hercegnők megörököltek széthullóban volt királya nélkül. 1387-ben számos viszálykodás után végül Mária férje, Luxemburgi Zsigmond vette kezébe a hatalmat.

 

9. Tragikus kirándulás

Az első magyar királynő korai halálát végül szerencsétlen baleset okozta: a várandós, szülés előtt álló Mária egyedül lovagolt ki budai rezidenciájáról, majd a hegyek között lezuhant lováról. A sérülés miatt mind a királynő, mind pedig meg nem született gyermeke életét vesztették, az ország irányítása pedig ekkor szállt Mária férjére, Zsigmondra; így ért hát véget az Anjou-ház uralkodása hazánkban.

 

Források:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1385_december_31_kis_karoly_koronazasa/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1395_majus_17_anjou_maria_magyar_kiralyno_halala/
https://montazsmagazin.hu/nagy-lajos-1326-1382-az-egyik-legnagyobb-magyar-kiralyunk/
http://erettsegi.eu/tetel/az-anjou-kor-gazdasaga-magyarorszagon
https://hu.wikipedia.org/wiki/Anjou-kor

 

Képek forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos_magyar_kir%C3%A1ly

Hivatalos forgalmazói logók