Sissi élete
Sissi bajor hercegnőként Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermekeként született 1837. december 24-én, Münchenben. Fiatal korában a németországi Possenhofen kastélyban nevelkedett, itt tanult meg lovagolni és úszni, valamint hódolt édesapjával közös hobbijának, a hegymászásnak.
Szüleinek összesen 7 gyermeke született, és bár Sissi csak a harmadik volt a sorban, a sors furcsa közjátékának köszönhetően mégis ő lett Ferenc József felesége, a későbbi császárné és a magyarok királynéja.
Az ischli szerelem és a királyi frigy
Érdekes és kevésbé ismert tény, hogy eleinte nem a Wittelsbach-lányok voltak a feleségjelöltek, hanem Szidónia szász királyi hercegnő, akit azonban az ifjú József teljes mértékben elutasított. A következő jelölt Anna porosz hercegnő volt, aki már az ifjú császárnak is megtetszett, el is utazott hozzá Berlinbe, ám kiderült, hogy Anna már menyasszony volt, így elutasította József közeledését (egyesek szerint inkább politikai okokból hiúsult meg a házasság a poroszok részéről).
1853-ban Sissi édesanyja és annak testvére, Zsófia közbenjárásának köszönhetően a hercegnőnek a bajorországi Ischlbe kellett utaznia egy találkozóra, melynek célja az volt, hogy Ferenc József eljegyezze Sissi nővérét, Ilonát. Ám az összejövetel a résztvevők számára nem várt fordulatot vett, amikor az ifjú osztrák császárt Ilona helyett a húga, Erzsébet nyűgözte le.
Egy évvel később, 1854. április 24-én házasodtak össze Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában, majd innen utazott tovább a pár a bécsi Hofburgba. Mivel Erzsébet és József unokatestvérek voltak, külön pápai engedély kellett ahhoz, hogy frigyre léphessenek egymással. Így lett hát Sissiből osztrák császárné.
Az idill vége
Sissinek az esküvő egy teljesen más világot és egy boldogtalan házaséletet hozott, amivel aztán egész életében nem tudott megbirkózni. Már a kezdetek kezdetén összetűzésbe keveredett az anyósával, aki folyamatosan támadta menyét a származása és érzékenysége miatt. Sissi idegrendszere valóban sűrűn gyengélkedett, ezt pedig csak súlyosbította, amikor alig 17 évesen világra hozta első, majd négy éven belül további két gyermekét. A császári párnak a harmadik után tíz évvel egy negyedik gyermek is megadatott, Mária Valéria.
Bár Sissi azt hitte, békében élhetnek majd Józseffel, miután házasságot kötnek, ez a reménye szertefoszlott, amikor a még alig megszületett Zsófiát az anyósa szinte kiragadta a karjai közül azzal a céllal, hogy átvegye a nevelését. Erzsébet szinte tombolt tehetetlenségében, amit tetézett az is, hogy hitvese kihátrált a felesége és az anyja közötti harcból. Később ugyanígy megfosztották második gyermeke, Gizella nevelésétől is.
Sissi udvari renoméját rontotta, amikor önkényesen Magyarországra utazott az alig 2 éves Zsófiával, aki Debrecenben elkapta a tífuszt és belehalt. A bécsi udvar ezt Erzsébet gondatlanságának tulajdonította, aki gyermeke elvesztésétől mély depresszióba süllyedt, amiből élete során soha nem is tudott már kigyógyulni. Talán részben ez vezetett harmadik gyermeke, Rudolf öngyilkosságához, hiszen már magzati korban „megérezte” édesanyja lelki gondjait, így ő is hasonlóan érzékeny lelkű lett.
Fia születése után Erzsébet, orvosa tanácsára utazgatni kezdett, Madeirától Velencén át Korfuig vezetett az útja, ami két teljes éven át tartott. Ezután érezte csak elég erősnek és öntudatosnak magát ahhoz, hogy visszatérjen a bécsi udvarba.
A császárné „pálfordulása” és a kiegyezés
Miután visszatért Bécsbe, Sissi átvette anyósától gyermekei nevelését. Felolvasónője egy kecskeméti származású hölgy, Ferenczy Ida lett, akin keresztül megismerte gróf Andrássy Gyula, Deák Ferenc, illetve Széchenyi István kiegyezéspárti gondolatait, akik rendkívüli hatással voltak rá. Több levelében is emellett érvelt, így Erzsébet hihetetlenül boldog volt, mikor 1867-ben megtörtént a kiegyezés.
Ferenc Józsefet még az év június 8-án magyar királlyá koronázták Budán, így lett Sissiből a magyarok királynéja. A koronázás következményeként a magyarok a hagyomány szerint megajándékozták a királyt: a gödöllői Grassalkovich-kastély a pár tulajdonába került. Sissi különösen sok időt töltött el a kastélyban, ott tartózkodása idején pedig annyira megszerette népünket, hogy még a nyelvünket is megtanulta. A kastélyban lovarda is volt, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ő lehessen Európa egyik legkiválóbb hölgylovasa.
A végzetes nap
Erzsébet és József házassága a kiegyezés után kezdett megromlani, ám a pontot gyermekük, Rudolf halála tette fel a végére, aki 1889-ben, Mayerlingben öngyilkosságot követett el. Sissi ezek után haláláig gyászruhát viselt és Mater Dolorosa, azaz szenvedő anya álnéven járta a világot, ahová csak hű társalkodónője, Ferenczy Ida kísérte el.
Ezen utazásoknak csak egyetlen célja volt: minél távolabb maradni a bécsi udvartól. Ilyen szándék vezérelte 1898. szeptemberében is, amikor ellátogatott a Genfi-tóhoz, hogy hajóra szállva kiránduljon egyet. Azonban az úton odafelé összeütközött egy Habsburg-ellenes olasz anarchistával, Luigi Luchenivel. Eleinte nem gyanított senki semmit, ám amikor Sissi a hajóra szállva összeesett és elájult, felnyitották a fűzőjét, amiből azonnal kiderült, hogy szíven szúrták, a szoros fűző miatt ő azonban nem érezte meg. Hiába próbálták megmenteni életét a kiérkező orvosok, a 61 éves császárné nem sokkal később, a hotelszobájában belehalt a vérveszteségbe.
Halála az egész világot megrázta, különösképpen a Monarchiát. Itthon különös tisztelettel adóztak az emlékének: számos települést, tereket, utakat neveztek el utána, szobrokat állítottak és parkokat létesítettek, így alakult ki egyfajta Sissi-kultusz a 20. század elején.
Források:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1898_szeptember_10_erzsebet_kiralyne_meggyilkolasa/
https://cultura.hu/aktualis/180-eve-szuletett-erzsebet-kiralyne-sisi/
https://www.ridikul.hu/csillagok/cikk/2018/02/13/erzsebet-kiralyne-elete-minden-volt-csak-nem-tundermese/
Képek forrása:
https://visualhunt.com/
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly
