Démonok és vallásos témák
Bosch festményei a középkori Németalföldön már-már eretnekségnek számítottak, hiszen a vallásos témájú oltárképek nagy része démonokat, angyalokat és különféle bűnöket elkövető, torz alakokat vonultatott fel. Ezek az olajfestmények inkább rémületet keltettek a nézőkben, így tökéletes választásnak bizonyultak a korabeli templomok számára, akár oltárképként is. Hieronymus Bosch munkái közül számos ránk maradt darab triptichon, vagyis három részből álló, bibliai témát feldolgozó oltárkép - ezeket gyakran tölgy lapokra festette. A történészek szerint Bosch egyedi látásmódja és festészetének elsődleges célja az volt, hogy morális kérdésekben oktassa a korszak emberét, azonban ezzel kapcsolatban semmilyen korhű információ nem maradt ránk.
Hiányzó információk tengerében…
Kevés olyan művészről tudunk, akinek életéről Bosch-hoz hasonlóan szinte semmi sem maradt az utókorra. Karrierjének csúcsán Európa-szerte ismert festő volt, így még meglepőbb a személyét övező tudatlanság és bizonytalanság. Nem hagyott hátra leveleket, naplókat vagy egyéb dokumentumokat, festményein nem szerepel dátum, így nem lehetünk biztosak abban, hogy pontosan mikor is készültek. A művész valószínűleg 1450 körül születhetett, és a 60-as éveiben, 1516 körül hunyt el. Bár maradtak ránk források Bosch feleségének személyéről és családjáról, azonban életének nagy részét teljes homály fedi.
Művészcsaládba született
Már nagyapja, Jan van Aken is festőművész volt, aki festőtehetségét 4 fiának is továbbadta, egyikük pedig később saját fiát, Hieronymus Bosch-t is bevezette a művészet rejtelmeibe. Így nem volt meglepő, hogy édesapja és nagyapja nyomdokaiban lépkedve végül ő is óriási festészeti karriert futott be, művei pedig a mai napig is erősen élnek a köztudatban. Családjának nagy része nem futott be hozzá hasonló karriert, ám így is alkotó családként tekinthetünk rájuk.
Festményei utóélete
Csupán 25 Bosch festmény élte túl az elmúlt 500 év viszontagságait, ezek közül pedig csak 7 viseli a művész kézjegyét, hiszen a reneszánsz hajnalán a vallásos témák előtérbe kerülésével szokatlan volt aláírni a festményeket. A templomokba szánt alkotások, oltárképként használt triptichonok és vallásos célokra használt képek esetében a hangsúly nem a festőn, inkább a témakörön és a történetek megjelenítésén volt, így a festői kézjegy is kevésbé volt releváns. Mivel Bosch műtermében számtalan festőtanonc is munkálkodott, így az utókor elé jelentős kihívást állít egy esetleges Bosch festmény származásának megállapítása.
Több száz másolat
Bosch képeinek nagy részét vallásos céllal, különböző művészetpártolók és patrónusok számára készítette, azonban más befolyásos emberek számára is festett alkalmanként. Kevés festmény van, amit eredetileg a németalföldi festőnek tulajdonítottak, és sokukról később kiderült, hogy csupán másolatok, vagy éppen a mester tanítványainak keze által születtek.
Ugyan mindössze 25 olyan festmény van, ami bizonyítottan Bosch keze által született, azonban ez is elég volt ahhoz, hogy az évek során több száz bizonytalan eredetű másolat keletkezzen. A 16. században II. Fülöp spanyol király óriási rajongója lett a festő műveinek, ami abban nyilvánult meg, hogy minden rendelkezésére álló, spanyol származású mecénások által megrendelt képet összegyűjtött, majd egy múzeumban helyezte el őket, így ezek közül több a mai napig is Spanyolországban található.
Források:
http://artlistr.com/hieronymus-bosch-6-interesting-facts/
http://mentalfloss.com/article/83945/8-bizarre-facts-about-hieronymous-bosch
http://www.anothermag.com/art-photography/8600/ten-things-you-might-not-know-about-hieronymus-bosch
http://www.theartstory.org/artist-bosch-hieronymus.htm
Képek:
https://pixabay.com/
https://visualhunt.com/