1. A pénz legősibb formáját mai tudomásunk szerint a legelső emberi társadalmakban a lábasjószágok, pontosabban a teherhordó állatok képezték. Fontos és értékes csereeszközök voltak ezek, amikhez aztán a többi áru értékét viszonyították. Az egyszerűség kedvéért pedig főben adták meg a mennyiséget. Egyes természeti népcsoportoknál mind a mai napig megfigyelhető a használata. Afrikai törzseknél rendkívüli érték például a szarvasmarha, a beduinoknál pedig a tevefélék.
2. Ahogy fejlődött a kereskedelem, úgy váltották fel általános csereeszközként a lábasjószágokat a különféle apró, de annál értékesebb tárgyak, áruk. Általában a helyi viszonyok között legértékesebb termékre vagyterményre esett a választás. Szappan, kakaóbab, elefántszőr, gabona, állaprémek, de dohány is megfeleltek e célra.
- A legkorábbról feljegyzett pénzhamisítási történet a hellén civilizáció számlájára írható. A számosz-szigeti Polikrátész Kr.e. 540-ben hamis aranypénzzel fizette ki tartozását Spártában. Arról, hogy lebukott-e, már nem szól a fáma…
- A rómaiak nyomták a történelemben először egy még élő személy képét egy pénzérmére. A képmás alanya pedig ki más lett volna, mint Julius Caesar, aki Kr.e. 44-ben egy háborús győzelem után döntött úgy, hogy eképpen szeretné megörökíteni saját dicsőségét.
- A pénzérmék nem hazudnak. Habár az egyik legismertebb egyiptomi uralkodónőről, Kleopátráról úgy tartják korunkban, messze földön híres volt páratlan szépségéről, a korabeli érméken hosszú, kampós orral ábrázolják. Úgy tűnik hát, csáberejének titkát mégsem vonzó megjelenésében kell keresnünk.
- A sötét középkorban igazi meggondolatlanság volt sok pénzzel elindulni a haramiákkal fenyegetett hosszú utakon. Praktikus megoldást fejlesztettek ki a problémára az európai lovagok, ujjukon hordott speciális pecsétgyűrű használatával biztosították ugyanis a fogadóst, akinél megszálltak, hogy amikor az benyújtja a számlát, meg is kaphassa a jussát a lovagi kastélynál.
- A világ máig ismert legnagyobb méretű, hivatalosan is forgalomba került bankjegyét Kínában adták ki a Ming Dinasztia (1368-1399) idejében. Az 1 jüan értékű bankjegy pontosan 22,8 x 33 cm nagyságú volt. Ellentétpárját, a világ legkisebb bankjegyét pedig Romániában használták 1917-től. A 10 bani értékű bankjegy mindössze 2,28 x 3,8 cm volt.
- A pénznek nincs szaga, legalábbis ezt szokás mondani. De akkor mi az a furcsa fémes illat, amit szinte mindenki érzékelt már pénzérmékkel való érintkezés során? Nos, a tudósok erre is fényt derítettek! Az illatmolekula a vas és az emberi izzadságban található lipidek reakciójából keletkezik, aminek jellegzetes szagát mindannyian érezzük.
- Gondolná, hogy a világon ma már több mint 1,6 millió bankautomata üzemel? Olyannyira elterjedt a készpénzfelvétel e praktikus formája, hogy még az Antarktiszon is van egy ATM automata.
- Nem meglepő módon II. Erzsébet brit királynő az a személy, akinek a portréja a világ legtöbb különböző fizetőeszközén megtalálható. A rekord egyrészt annak köszönhető, hogy a Brit Nemzetközösség fejeként máig sok-sok ország és nép tiszteletbeli vezetője, másrészt pedig annak, hogy szintén rekordhosszúságú uralkodási idejét még mindig tölti.
Források:
https://www.fleur-de-coin.com/trivials/world-coins
http://www.factretriever.com/money-facts
Kép:
www.pexels.com
