Kezdjük mindjárt a kokárda színeivel. Manapság is sokakat zavarba ejthet a színek sorrendje, vagyis, hogy a piros legyen belül és a zöld kívül, avagy fordítva. Annyi bizonyos, hogy az első magyar kokárdát Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia varrta meg francia mintára. A címertan szabályai szerint azonban tévesen hordjuk a kokárdát, míg egyes szakértők úgy vélekednek, hogy ez a tévedés tudatos volt, ugyanis márciusi ifjaink így próbálták kifejezni rokonszenvüket az olasz forradalmi eszmék iránt.
A forradalmi követeléseket Irinyi József foglalta össze 12 pontban, méghozzá a bécsi ifjúság példáját követve, akik még március 11-én nyújtották be saját követeléseiket a császárhoz. Feltehetőleg a mi listánk is készen volt már 11-én, a végleges verziót azonban csak a forradalmat megelőző napon adták ki. A felsorolásba utolsóként a 11. pont került bele, amelyik a politikai foglyok szabadon bocsátásáról szólt.
A forradalmárok komoly akadályba ütköztek, amikor a 12 pontot nyomtatásra vitték a Landerer és Heckenast nyomdába. Cenzori bélyegző híján Landerer Lajos kijelentette, nem kerülhet nyomdába a 12 pont. Azonban tőle származott az ötlet, hogy Irinyiék foglaljanak el egy nyomdagépet. Landerer, mint császári besúgó így bebiztosíthatta magát mindkét oldalra, akár a forradalom, akár a császárság győzne.
A 12 pont összeállítása közben Petőfi megírta a Nemzeti dalt. A legenda szerint az első sor eredetileg nem úgy hangzott volna, ahogy azt ma is mindenki szavalja. „Rajtra magyar hí a haza”, így kezdődött az első változat. A költő Szikra Ferenc hatására írta át a szöveget, aki a vers első átolvasása után így szólt: ”Barátom elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajtra!” Érdekesség még, hogy Petőfi több helyen is elszavalta versét, kivéve a Nemzeti Múzeumnál, ahol csak beszédet mondott, de ennek szövege sajnos nem maradt fenn az utókor számára.
A forradalom hatására nagy átnevezési hullám indult el az országban, ami nemcsak középületeket, utcákat és tereket érintett, hanem az emberek családneveire is átterjedt. A Pilvax kávéház Petőfi indítványozására a Szabadság csarnok nevet kapta, míg a Hatvani utcából Szabadsajtó utca lett, az Egyetem térből Március tizenötödike tér, a Városháza térből pedig Szabadság tér. A családneveknél az y-t i-re cserélték (pl. Gyulai Ferenc, Jókai Mór), a németesen hangzó neveket pedig magyarosították (Vachott-ból Vahot Imre stb.)
Bár sok olyan részlet lehet még, amit nem ismerünk az 1848-as szabadságharc történéseivel kapcsolatban, az biztos, hogy emléke évről évre megérinti mindannyiunk szívét. Örömmel ajánljuk figyelmébe a jeles történelmi eseményről megemlékező, páratlanul finom kivitelezésű, ezüst ötvözetből készült emlékérmet, amely most kedvezményes áron az Öné lehet.
Források:
Képek:
