A győztesek egyoldalú érdekérvényesítése nem volt képes kezelni és megoldani a mélyen gyökerező konfliktusokat, csupán a felszín alá rejtette a problémákat. Ebben minden bizonnyal része volt annak is, hogy a hosszú távú célokat rendre aláásta a vesztesek megbüntetésének törekvése.
Az új rendszer a szerződések alapvető hiányosságai miatt nem bizonyulhatott tartósnak, és alig két évtized múltán összeomlott. Maga Ferdinand Foch, a tehetséges és rendkívül eredeti katonai teoretikus és stratéga is úgy nyilatkozott, hogy „ez nem béke, csak fegyverszünet 20 évre”.
Az Osztrák-Magyar Monarchia felosztásával azt szerették volna elérni, hogy Európa közepén többé ne lehessen létrehozni a kontinens békéjét veszélyeztető jelentős birodalmat, egy egy kézben összpontosuló, hatalmas gazdasági és katonai potenciált.
Ezen elgondolás jegyében folytak a Magyarországgal kapcsolatos tárgyalások is, amely az ország új határainak megállapítása mellett 35.000 főben korlátozta a hadsereg létszámát, és többek között megtiltotta légierő és nehézfegyverzet hadrendbe állítását.
A békediktátum a versailles-i Trianon kastélyban írták alá 1920. június 4-én.
Hazánk veszteségei
Magyarország meghatározott részeit az ott élő különböző etnikumok lélekszáma alapján választották le az anyaországról, ez az elv azonban nem vette figyelembe, hogy ezeken a területeken milyen nagy számban élnek magyarok is. Számos esetben egységes, zárt tömbben magyarok által lakott településeket is elcsatoltak. Összességében mintegy 3,3 millió magyar rekedt a határokon túl. Ez nagy hatást gyakorolt az emberek mindennapi életére is.
A megváltozott viszonyok a korábbi kiterjedt kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat is megnehezítették, az út- és vasúthálózat azonban továbbra is összekötötte a különböző országrészeket. Az óriási Monarchia hatalmas belső felvevőpiacot biztosított a magyar gazdaság számára. A háborút követően ugyanezeket a vásárlókat már csak vámokkal növelt áron forgalmazott termékekkel lehetett ellátni.
Ezt a felemás helyzetet sikerült Klebersberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek példamutató módon előnnyé kovácsolnia. Bölcs előrelátással a szellemi tőke erősítését tűzte ki célul, ennek érdekében a '20-as évek végén az állami költségvetés közel 10%-át fordította oktatásra, nevelésre és a kultúra felvirágoztatására.
Magyarország és az elcsatolt területek továbbra is ezer szállal kötődtek egymáshoz, és ezeket a szálakat nem lehetett egyik pillanatról a másikra a határok puszta áthelyezésével átvágni. Sok család került abba a helyzetbe, hogy egyik fele itt, a másik ott élt.
A számtalan etnikum továbbra is használta saját nyelvét. Az újonnan alakult szomszédos államokban a magyar értelmiség egy része megbízhatatlannak minősült és nem kapott munkát. Sokuk összepakolta a családját, és vagyona egy részét hátrahagyva Magyarországra költözött.
A nemzeti összetartás megerősödése
Az elcsatolás, az új közigazgatási, oktatási és gazdasági környezet természetesen segítette az alkalmazkodást az új elvárásokhoz, így erősödött az emberekben a nemzeti összetartozás érzése. Az itthon maradottak segítették és támogatták kint élő rokonaikat, az új országba kerülőkben pedig felerősödött a nemzeti sajátosságok megőrzése iránti vágy.
A népi kultúra, a népművészet több évszázados múltban gyökerezett. A hagyományokat főleg a falvak soknemzetiségű lakói őrizték, ahol jelentős a népszokások összetartó ereje, noha ma már leginkább csak ünnepek alkalmával emlékeznek meg róluk.
Kiemelten fontossá váltak a magyar nyelvű iskolák, színházi előadások, amelyek nem csak a nyelv, hanem a nemzeti identitás megőrzésében is lényeges szerepet játszottak. Külön figyelmet érdemel, hogy a hazai sajátosságok megőrzése érdekében tett erőfeszítések a különböző etnikumokat véletlenül se hangolják egymás ellen, hanem az együttműködést, a másfajta értékek, tulajdonságok, szokások tiszteletben tartását hangsúlyozzák.
Trianon következményei lesújtották ugyan, de nem törték meg a magyar nemzetet. Míg korábban hosszú ideig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként korlátozott függetlenséggel rendelkezett, az új rendben önálló államként ismét képes talpra állni.
A 100. évforduló alkalmából Társaságunk egy rendkívüli emlékérem kibocsátásával kíván tisztelegni a nemzeti összetartozás felemelő eszméje előtt. Tiszteletünk minden magyarnak határon innen és túl, aki közös értékrendünket, múltunkat és kultúránkat megőrizve büszkén vallja magát magyarnak.
Színarannyal bevont Trianon érem
Tekintse meg a korlátozott ideig érvényes kedvezményes ajánlatot!
Mit érdemes tudnia a Trianon emlékéremről?
- A lenyűgöző motívumvilágú emlékérem színtiszta arany bevonattal készült, korlátozott példányszámban.
- A 33 milliméter átmérőjű, 15 gramm súlyú érem színarannyal bevont rézötvözetből készült. Ragyogó megjelenése a kiváló verdei minőségnek köszönhetően méltó módon tükrözi a téma jelentőségét.
- A kifinomult részletekre is féltő gondossággal ügyelő művészi tervezés eredménye a pompás, gazdag mintázat.
- Az alkotás a legjobb éremművészeti hagyományokat követve sűríti össze a nemzet és a trianoni békekötés tárgykörének ikonikus jelképeit.
- Előlapján a térkép Magyarországot és az elcsatolt országrészeket ábrázolja, a lánc pedig a határokkal elválasztott, valójában azonban egymáshoz kapcsolódó területek elszakíthatatlan összefonódását szimbolizálja. A lánc végeit a magyarság egészét bátran védelmező, kiterjesztett szárnyú turul tartja.
- Hátlapjának középpontjában Hungária istennő allegorikus képe jelenik meg, alakja gazdagon burjánzó virágözön forrása. Mint foglalatba a drágakövek, úgy simulnak bele a látványos motívumba az elcsatolt területek: Felvidék, Erdély, Őrvidék, és Délvidék. Neveik egyszerű, tiszta vonalú aranyló lapocskára vésve ragyognak ki a háttérből.
Ragadja meg a lehetőséget és adja le megrendelését!
