1. A világkiállításra készült
1889-ben Párizs városa adott helyet a világkiállításnak, amelyet a francia forradalom kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek meg. Az Exposition Universelle kiállításszervezői egy olyan remekművet kerestek, ami a város közepén elhelyezve egyfajta kapuként szolgál majd a kiállításra érkezők számára. A tornyot több mint 100 pályamű közül választották ki.
2. Eiffel és Koechlin
Az Alexandre-Gustav Eiffel nevéhez fűződő építmény ötlete valójában nem névadójának fejében született meg: az Eiffel & Cie egyik vezető mérnöke, Maurice Koechlin tervezte a torony szerkezetét. Eiffel azonban először visszadobta a terveket, mivel túl egyszerűnek és minimalistának találta az elképzelést. Később, 1884-ben elfogadta a végső tervrajzokat, majd elkezdte a tökéletes helyszín felkutatását.
3. A két mérnök és a Szabadság-szobor
1879-ben a Szabadság-szobor belső szerkezetét tervező mérnök elhunyt, a feladat hátra maradt részével pedig Eiffel irodáját bízták meg. Így az Eiffel-torony nem az első olyan építmény volt, amelyen az Eiffel-Koechlin páros közösen munkálkodott. A szobor belső váza hasonló a torony könnyed szerkezetéhez, és azt a feladatot szolgálja, hogy a bronz hölgy külső borítása hosszú évszázadokon keresztül is a helyén maradjon.
4. Eiffel privát lakosztálya
A torony harmadik emeletén található egy apró privát lakosztály, amelyet Gustav Eiffel élete során saját maga és közeli barátai számára tartott fenn. A kilátás mellett rusztikus fa bútorok és egy gyönyörű zongora is helyet kapott a teremben, napjainkban pedig a nagyközönség számára is nyitva áll, méghozzá régi pompájában.
5. Az időjárás változásainak hatása
Az időjárási viszontagságok természetesen az Eiffel-tornyot is megviselik, hiszen az óriási és rendkívül összetett vasszerkezet akár 15 centimétert is képes „nőni” a hőtágulás hatására meleg időben. Az építmény rendkívüli módon ellenáll az időjárás változásainak, azonban magasságából adódóan a jelentősebb széllökések akár 2-3 centiméterrel is képesek kimozdítani csúcsát.
6. Színét gondosan őrzik
A torony a Szabadság-szoborhoz hasonlóan rendkívül könnyedén oxidálódik, azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez ne következhessen be. Az egész szerkezetet eddig 18 alkalommal festették újra, és ezt körülbelül 7 évenként megismétlik. Egy ilyen alkalommal közel 60 tonna festéket használnak fel, hogy beborítsák a bonyolult fémszerkezet teljes felületét.
7. Szerepe az I. világháborúban
Az eredeti elképzelés szerint az Eiffel-toronynak csupán 20 éven keresztül kellett volna állnia, a világkiállításra épült monumentális attrakció lebontását 1909-re tervezték. Azonban a város vezetői rájöttek, hogy a rendkívül magas építmény tökéletes rádiótoronyként funkcionálhat, amelyet az I. világháború során sikeresen használtak az ellenséges erők kommunikációjának lefülelésére.
8. Majdnem megsemmisült a német megszállás során
A II. világháború alatt, Párizs német megszállásakor a város vezetői elvágták a torony tetejéhez vezető lift kábeleit, hogy a német katonáknak meg kelljen mászniuk az összes lépcsőfokot, ha fel akartak jutni a torony csúcsára. Hitler a csapatok távozása előtt elrendelte az Eiffel-torony megsemmisítését, azonban a parancsot végül sosem teljesítették.
9. Tudósok és építészek nevét hordozza
A torony alsó részén 72 tudós, matematikus és építész neve helyezkedik el a szerkezetbe vésve. Mindannyian olyan neves emberek, akik valamilyen formában hozzájárultak az Eiffel-torony építéséhez, a szerkezet vagy a mérnöki számítások kidolgozásához.
10. Minden éjjel 20 000 izzó ragyogja be
A több mint 300 méter magas fémszerkezet minden éjjel fényárban úszik, amit nem kevesebb mint 20 000 égővel képesek elérni. A csodálatos fényjáték önmagában is művészi alkotásnak minősül, így vigyázni kell, ha valaki a sajtóban kíván erről képet közölni, hiszen jogilag is védik Párizs ikonikus látképének ezt a csodás elemét.
Források:
https://www.telegraph.co.uk/travel/destinations/europe/france/paris/articles/Eiffel-Tower-facts/
https://www.history.com/topics/eiffel-tower
https://www.rd.com/culture/eiffel-tower-facts/
Képek:
https://visualhunt.com
