(Jeruzsálemi) András Magyarország királya volt 1205 és 1235 között. Uralkodása a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett időszaka. Nemcsak azért, mert András energikus külpolitikájával az egész Balkán-félszigetet behálózta, és több szomszédos területet is meghódított, hanem azért is, mert a belpolitikában olyan modern törvényeket alkotott a már említett Aranybulla 1222-es kiadásával, melyek kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 1848-ig hatályban maradtak.
II. András király
Forrás: www.wikipedia.hu
1222 volt a nagy változások éve. Az Imre-párti főurak, akik a szerviensekkel (A szerviens olyan személy, aki urának – királynak vagy földesúrnak – kizárólag katonai szolgálattal tartozik, ennek fejében adománybirtokot kap.) szövetkezve tömegbázist szereztek és palotaforradalmat hajtottak végre, melynek eredményeként II. András a vezetői tisztségekből leváltotta az „új berendezkedés” haszonélvezőit, majd Székesfehérváron kiadta az Aranybulla néven ismertté vált királyi oklevelet hét példányban.
Az 1222-es Aranybulla
Forrás: www.wikipedia.hu
András Aranybullájának szövege néhány cikk kihagyásával a következő:
„A Szenthárom és oszolhatlan egység nevében. Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-és Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia örökös királya. Mivel mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István királyból alapított szabadsága némely királyok hatalma által, kik néha haragjukban boszút állottak, néha gonosz emberek hamis tanácsira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt. Kik tehát tartozásunkhoz képest az ő kérelmöknek mindenben eleget tenni akarván, megadjuk mind nékik mind országunk egyéb embereinek a szent királytól megadott szabadságot; és országunk állapotának javítására tartozó egyéb dolgokat is űdvösen rendelünk eképen: Rendeljük, hogy évenként a szent király ünnepét hacsak némí súlyos foglalkozás vagy betegség által nem akadályoztatunk Székesfehérvárott tartozunk megülni. És ha mi jelen nem lehetünk a nádor kétségkivül ott leszen helyettünk s képünkben meg fogja hallgatni az ügyeket. Minden nemesek, tetszésök szerint, szabadon oda gyülekezzenek.
- (I. p.) Akarjuk azt is, hogy sem mi, sem utódaink bármi időben le ne tartóztassák s el ne nyomják a nemeseket valamely hatalmasnak kedveért, hanem ha előbb megidéztették és törvény rende szerint elmarasztaltattak.
- (II. p.) Továbbá semmi adót, semmi szabad dénárokat nem szedetünk a nemesek örökségén; sem házaikban, sem falvaikban meg nem szállunk, hanem ha meghivatunk. Az egyházak népeitől is teljességgel semmi adót sem szedetünk.
- (III. p.) Ha valamely nemes meghalálozik fiú nélkül, lányát illesse birtokának negyedrésze; a többiről tetszése szerint rendelkezzék és ha a halál közbejötte miatt nem rendelkezhetik, a hozzá közelebb álló rokonra szálljon; és ha teljességgel semmi nemzetsége nincsen, szálljon a királyra.
- (IV. p.) Ha a király sereget akar vinni az országon kivül, a nemesek ne tartozzanak vele menni, hanemha az ő pénzeért. Ellenben, ha sereg jönne az országra, mindnyájan tartozzanak menni.
- (VII. p.) A nádor országunk minden emberei felett különbség nélkül biráskodjék; de a nemesek főben-és birtokbanjáró ügyeit a királynak tudomása nélkül el ne végezhesse.
- (VIII. p.) Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. (XI. p.) Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék.
- (XVI. p.) Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk.
- (XXIV. p.) Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
- (XXVI. p.) Hogy az országon kívül valóknak birtokot adni nem kell. Továbbá, birtokot az országon kívül való embernek ne adjanak. 1. § Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.
- (XXX. p.) E négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.
- (XXXI. p.) Kelt Klétusnak, az egyház prépostjának keze által a megtestesült igének ezer kétszáz huszonkettedik esztendejében. (...) Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké. Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk; a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságunknak tizenhetedik esztendejében.” – 1222. évi törvénycikkek
Aranybulla függő pecsétje
Forrás: www.nkp.hu
További létező aranybullák
A magyar történettudomány három aranybullát is ismer, viszont ezek közül csak az elsőt, azaz 1222. évit írjuk nagybetűvel. A második aranybullát még szintén II. András uralkodásának idején, 1231-ben adták ki. A királynak ebben az oklevélben meg kellett erősíteni, illetve néhány pontban meg is kellett változtatni az eredeti szöveget, ezért kellett újra kihirdetni azt. A harmadik aranybulla II. András fiának, IV. Béla királynak az uralkodása idején, 1267-ben íródott, teljesen más belpolitikai viszonyok között, a mongol (tatár) támadást, illetve a IV. Béla és fia, István közötti belháborút követően.
Hazánkban, a Magyar Nemzeti Múzeum három aranybulla birtokában van; az egyik II. András király 1224-es oklevelén függ, amit a Kállay-levéltárban őriznek; a másik kettő a régiségtár tulajdona: itt a kisebbik III. Béláé, a nagyobbik pedig IV. Béláé.
Az Aranybulla emléke 2022-ben
Az Aranybulla monumentális emlékműve Székesfehérvár Öreghegy városrészében található, a Csúcsos-hegyen. A hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András a nevezetes dokumentumot az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen. Az eredeti emlékmű megsérült a második világháborúban, így a ma látható szobor annak második, hű változata. Az említett emlékművet 1972-ben, az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor, amit akkor a Budai úton, a mai református új templom helyén állítottak fel. Az emlékmű végül 1990. augusztus 18-án került felavatásra jelenlegi helyén.
Az Aranybulla emlékműve Székesfehérváron
Forrás: www.wikipedia.hu
Az Aranybulla 800. évfordulója alkalmából megrendezésre kerül egy nagyszabású kiállítás Székesfehérváron, ami negyven magyar és húsz külföldi múzeum anyagából került összeállításra. A kiállítás március 19-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és 640 műtárgyat lehet megtekinteni. Korábban nem volt Magyarországon ilyen átfogó kiállítás az Árpádokról, az Árpád-házi szentekről, mint amilyen Székesfehérváron látható. Akit érdekel az Aranybulla, a legrégebbi magyar versünk, az Ómagyar Mária-siralom, a Margit-legenda, a Lehel kürtjének legendája, esetleg az Árpád-kori eskükereszt és kettős kereszttel ellátott, kora Árpád-kori magyar zászló, annak érdemes ellátogatni a kiállításra.
Színarany emlékérem a rendkívüli jubileum alkalmából
Az Aranybulla 800. évfordulójának emlékére a Magyar Éremkibocsátó Kft. egy színtiszta arany érem kibocsátása mellett döntött. Az exkluzív jubileumi veret a legkiválóbb verdei minőségével és rendkívül magas, 999/1000-es tisztaságú aranytartalmával méltó módon tiszteleg a magyar jogalkotás alappillérének tekinthető oklevél előtt. Különlegességét pedig még tovább fokozza, hogy elérhetősége mindössze 1222 példányban limitált.
Tájékoztatjuk, hogy az 1222 példányban meghatározott limitáció minden darabja elkelt. Gratulálunk mindenkinek, aki gyűjteményében tudhatja e rendkívüli érmet!
Források:
https://web.archive.org/web/20090803211135/http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=1&f=504¶m=504#tv504
https://helsinki.hu/esemeny/aprilis_24_kiadjak_az_aranybullat_fehervaron_857/
https://www.parlament.hu/web/orszaggyulesi-muzeum/kozepkor-aranybulla
https://hu.wikipedia.org/wiki/II._András_magyar_király
https://index.hu/kultur/2022/03/17/penteken-nyilik-a-magyar-tortenesz-szakmat-megbolygato-aranybulla-kiallitas/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aranybulla
https://rubicon.hu/kalendarium/1222-aprilis-24-ii-andras-kiadja-az-aranybullat-fehervaron?gc_id=14734383555&h_ad_id=547570060264&gclid=Cj0KCQjwuMuRBhCJARIsAHXdnqNRw6JEXUt9SyeI6EYXibm2W5H_-1U7qQM0lQUy82Ex6taustTxaYUaAsvoEALw_wcB
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_9_nat2020/lecke_05_018
