A világ első érméje
A világ első érméje a Lídiai királyságból származik, mely napjaink Törökországa területén helyezkedett el. Az érme ezüst és arany ötvözete volt, kb. tíz milliméter átmérőjű és egy oroszlánfej volt a mintás oldalán. Az érmék megjelenése viszonylag állandó maradt ettől az első érmétől kezdve napjaink érméjéig. Egyértelműen látható, hogy egy antik érme ugyanazt a célt szolgálta és ugyanazzal az alapötlettel készült, mint a mostani érmék. Ahogyan most is, akkor is különböző fémekből készültek, és olyan szimbólumokat nyomtak rájuk, mint a tömeg, képek, számok és betűk. Annak függvényében, hogy hol nyomták őket, az érmék alakja különböző volt. Volt kerek, négyszögletes, ovális és gyűrű alakú. 2500 évvel ezelőtt Kínában kés és egyéb eszközöket formázó érméket is készítettek rézből.
Az emberiség legpraktikusabb találmánya
Az érmék és érmerendszerek fizetőeszközként történő használatának kezdete több ezer évre nyúlik vissza. Miután a világ első érméje napvilágot látott Lídiában Kr. e. a 600-as években, nem telt hosszú időbe, és a rendszer terjedni kezdett és az emberiség egyik legpraktikusabb találmányává vált. Lídiából görög területekre és Perzsiába terjedt. Nagy Sándor idejében a görög érmekészítés nagyon elterjedt. Az egyik oka annak, hogy az érméket ilyen nagymértékben és gyorsan elfogadták az, hogy az érméknek nagyon sok előnyük van más fizetési eszközökhöz képest. Először is kicsik, könnyen hordozhatók, nem mennek gyorsan tönkre, nem csak szezonálisan használhatók (mint a kukorica, vagy egyéb organikus áruk). Az érmék tartósak, és nem mennek könnyen tönkre, lehet rájuk pecsétet vagy jelet nyomni, ami garantálja az értéküket. Az érmék a legújabb korokig a papírpénzzel és az elektronikus pénzzel együtt kétségbevonhatatlan helyet foglaltak el a világ nagy gazdaságaiban. Ugyanakkor nincs ok arra, hogy azt higgyük, hogy az érmék kikopó félben vannak a modern pénz elterjedése miatt napjaink társadalmában.
A mesélő érmék
Az érmék csodálatos lehetőséget nyújtanak a történelem tanulmányozásához és különböző kultúrák, társadalmak és korok megértéséhez. Ha elkezdjük tanulmányozni a mintákat, amelyek megjelentek az érméken az idők során, megnyílik előttünk egy világ, mely bemutatja az akkori politikai, katonai és kulturális viszonyokat. Az érméken található motívumokat többek között propagandára használták, háborús győzelmeket jelenítettek meg, nemzeti szimbólumokat, világuralkodók portréit mutatták be. A fényképezés kora előtt az érméken láthatták legtöbben, hogy hogyan nézett ki Nagy Sándor, Napóleon vagy Viktória királynő. Egyes ókori uralkodók esetében az érméken található portrék az egyetlen vizuális megjelenítési forma, ami fennmaradt.
Különböző valuták
Régi korokban az érméket az országhatárokon túl is elfogadták, mivel értéküket az érmében található nemesfém tömege határozta meg. A régi északi vikingkori leletek között voltak brit és arab érmék is. Napjaink modern társadalmában vannak világvaluták, melyeket nagyjából az egész földön elfogadnak és ezen kívül minden országnak megvan a saját érmerendszere.
A világ legrégebbi érmeegysége
A brit font a világ legrégebbi érmeegysége, amely mai napig használatban van. A 700-as évek végén vezették be az angolszász birodalomban. Egy font 240 ezüst penny-nek és egy fontnyi tiszta ezüst tömegének felelt meg. A brit font GBP-t font sterlingnek hívjuk és a világ egyik legerősebb valutája.
A dollár – a világ legelterjedtebb valutája
A dollár korunk talán legismertebb és legelterjedtebb valutája, 60%-ot foglal el a világ valutapiacán. Az első dollárt Philadelphiában nyomták 1793-ban a régi spanyol 8 realos alapján. Ennek az értéke nagyjából a német tallér értékének felelt meg, amely az a német ezüstérme, amiről a dollárt eredetileg elnevezték. A tallér név az 1500-as évek elejéről származik, az akkor a németországi Joachimsthalban talált ezüstről nevezték el. Ebből az ezüstből készültek a Joachimstallérok, melyeket később tallérnak rövidítettek, és amelyekből a magyar tallér és az amerikai dollár is származik. Napjainkban az amerikai dollár több országban elfogadott érvényes fizetőeszköz és több más ország, mint például Ausztrália, Új-Zéland és Kanada is dollárnak nevezi pénzegységét.
A dollár kihívója
2002. január elsejétől, amikor az eurót bevezették, új pénzegység jelent meg a világon. Az eurózóna 19 tagállamból áll, ezen kívül még Andorrában, Monacóban, San Marinóban és a Vatikánban használják. Az euro mögötti gondolat az volt, hogy az egységes európai pénzegységgel pénzügyi stabilitás érhető el. Az euró egyik oldala azonos minden kibocsátó országban, a másik országonként eltér. Alig pár év alatt az euró erős világvalutává vált és idővel valós kihívója lett az amerikai dollárnak Európán kívül is.
A többi nagy világvaluta közül érdemes megemlíteni a japán jent és a kínai jüant. A jüan az utóbbi években valóban fontos pénzegységgé vált a világban, mivel Kína egyre fontosabb résztvevője a világpiacnak.
A világban sok minden történt 2600 év alatt, de az érmék még mindig állandó találmánynak bizonyulnak. Az elektronikus pénz belépése ellenére, nem mutat semmi arra, hogy ennek az egyszerű, de zseniális találmánynak lejáró félben lenne az ideje.