A gót népcsoport és a stílus
A Római Birodalom bukása után, az 5-8. században a gótok barbár törzsként uralták Európa számos régióját, azonban építészetüket nem tartották sokra az utánuk következő korokban. A gótikus elnevezés csupán egy utólagosan használt jelző, a kor építészeti stílusát a középkorban modern vagy francia stílusként jellemezték. Az építészeti stílus napjainkban ismert nevét a reneszánsz művészek és építészek korában kapta, akik a gótikus jelzőt barbár, elmaradott értelemben alkalmazták az őket megelőző kor építményeire, melyek a reneszánsz ízlésvilág szerint túldíszítettnek és zsúfoltnak hatottak. 
Miért fontos a csúcsív?
A 11. század derekán egy békés, nyugodt időszak köszöntött be. A kultúra virágozni kezdett, amely természetesen az építészetre is pozitív hatással volt. Időszámításunk szerinti 1000 és 1400 között számtalan katedrális épült, elsősorban Nagy-Britannia és Franciaország különböző részein, ahol rengeteg építész és kőműves dolgozott a hosszú évszázadok során. Így lehetőség nyílt arra, hogy összetettebb és modernebb eljárásokat dolgozzanak ki.
Az új építészeti stílus alapja a csúcsív, amit valószínűleg az iszlám építészetből emeltek át, mivel ez rendkívül nagy népszerűségnek örvendett a középkori Spanyolországban. A csúcsív nemcsak esztétikailag jelent előrelépést a román kor vastag és sötét építményi után, ez a kialakítási forma sokkal nagyobb terhet képes áthárítani a falakról, így azok vékonyabbak és magasabbak lehettek.
A vastag, robosztus oszlopokat karcsú, égbe törő elemek váltották fel, a bordázott boltozat és a támívek pedig lehetővé tették, hogy az óriási, áttört ablakokon keresztül bejuthasson a természetes napfény.
Kaleidoszkóp ablakok
A késő gótikus építményekben gyakran minden felület gazdagon díszített, így természetesen az ablakok sem maradhattak ki a sorból. Ahogyan a teher a falakról átkerült a boltívekre, már nem jelentett problémát, hogy a behelyezett üveget a falakra nehezedő nyomás esetleg összeroppanthatja, így egy szinte teljesen új művészeti ág jelent meg az ólomüveg ablakokon elhelyezett dekoratív elemek, virág- és levélmotívumok, valamint a bibliai történetek formájában. A magas és vékony ablakok kaleidoszkópszerűen szórták szét a fényt, a rózsaablakok pedig szinte minden ekkoriban épült katedrálisban megtalálhatóak, számtalan méretben és mintázatban.
Könnyed, légies terek
A középkori épületek gyakran sötét, fülledt és lehangoló helyek voltak, a falak pedig nem bírták el a kőből készült mennyezetet, így helyette fát használtak. Ez könnyedén átengedte a hideg levegőt, és télen gyakran be is ázott, így a mai értelemben egyáltalán nem lehetett otthonosnak vagy komfortosnak nevezni. Az apró, lőrésszerű ablakok alig engedtek be egy kevés napfényt, így valódi fellélegzés volt a kor embere számára, amikor az új építészeti technika lehetővé tette, hogy lekerüljön a teher a falakról. A könnyed, óriási ablakok és a vékony tartóoszlopok hatalmas, légies terek létrehozását vonták maguk után, a színezett üvegen beragyogó napfény pedig semmihez sem fogható élményt nyújtott a kor embere számára.
A gótika virágzása után az ízlés újra az egyszerű vonalak és a tiszta sziluettek felé fordult a reneszánsz térnyerésével, a következő évszázadokat az elegáns egyszerűség és az antik gyökerekhez való visszanyúlás jellemezte. A gótika virágzása a későbbiekben újra visszatért az eklektikus és a historizáló építészet térnyerésével, így a neo-gótika, vagy ahogyan Angliában elhíresült, a viktoriánus gótika jegyében olyan építmények születtek, mint például a londoni parlament.
Források:
https://www.architecturaldigest.com/gallery/best-gothic-cathedralshttps://www.khanacademy.org/humanities/medieval-world/gothic1/a/gothic-architecture-an-introductionhttps://www.exploring-castles.com/castle_designs/characteristics_gothic_architecture_2/https://mymodernmet.com/gothic-architecture-characteristics/
Képek:
www.pexels.comwww.visualhunt.com
