Amikor I. András trónra került, fő céljai között nemcsak az ország katonai és gazdasági megerősítése szerepelt, hanem a pogányság felszámolása is. Az egyik legjelentősebb külső veszélyt a III. Henrik vezette Német-Római Birodalom jelentette, mely fenyegetés elhárítására I. András kész volt bizonyos kompromisszumok megkötésére. Tárgyalásokba is kezdett a cél érdekében III. Henrikkel, azonban nem sikerült megegyezniük, ezért Magyarországnak fel kellett készülnie egy esetleges hadiállapotra. A király a magyar hadsereg élére az akkor már tapasztalt hadvezért, saját öccsét választotta, és hívatta haza Lengyelországból egy visszautasíthatatlan ajánlattal: az ország harmada feletti hercegi tisztséget és (mivel akkor Andrásnak addig még egy gyermeke sem született) a királyi cím öröklésének lehetőségét is.
A következő néhány évben, amikor a Német-Római császárság seregei többször is megtámadták az országot, Béla sikeresen bizonyította hadvezéri rátermettségét, kitűnő taktikai érzékének köszönhetően minden alkalommal sikerült visszavernie a támadást. III. Henrik időközben pedig el is hunyt, a trónon az akkor mindössze 6 éves fia követte. András királyunknak is született két fia a háború alatt, akik közül az idősebbiket, Salamont apja ekkor királlyá koronáztatta, hogy hozzáadhassa a gyermek IV. Henrik ifjú nővéréhez a két uralkodóház közötti béke megszilárdítása érdekében.
Béla nem nézte jó szemmel Salamon megkoronázását, András pedig egy cselt eszelt ki arra, hogyan szerezzen bizonyságot öccse hűségéről. Egy szobában egymás mellé készítették a királyi koronát és a hercegséget jelképező kardot, ide hívatta be Bélát. A király utasítása szerint, ha Béla a koronát választja a kard helyett, akkor csapják le fejét. Az egyik ajtónálló őr azonban meghallotta a tervet, s figyelmeztette a cselre Bélát, aki félelemből a kardot választotta.
Ezek után Béla lengyel királyi segítségből származó erős sereggel próbált visszavágni. András a Német-római Császárságtól kapott segítséget a testvérharchoz. Több összecsapás is következett kettejük között, mígnem Béla a maga oldalára állította a magyarokat, Andrást pedig immár menekíteni próbálták az országból a németek. De már késő volt, ugyanis a király a súlyos betegségben a visszavonulás közben elhunyt.
A győzelem után trónra kerülő Béla remek királynak bizonyult, s részben bátyja céljait is beteljesítette. Az ország gazdasága az uralkodása alatt lendült fel igazán, az emberek életszínvonala így jócskán nőtt, s a kereszténységet is sikerült megerősítenie.
Ebből az időből származik, s jól szemlélteti a korabeli gazdasági helyzetet is Kézai Simon írása a Magyar Krónikából:
„Ez után uralkodott Benin Béla. … Ez minden vásárt adásvevésre szombat napra rendele s országa területén byzanti aranyakat hozata forgásba, mellyeket igen kis ezüst dénárokkal, tudniillik negyvennel, kellett beváltani. A honnan mai napig negyven dénárt aranynak hivnak, nem mintha aranyból volnának, hanem mivel negyven dénár ér vala egy byzanti aranyat.”
S hol vannak ma ezek az ezüst dénárok? A Magyar királyok kincstára kollekciónkban eredeti történelmi ezüstérméket találhat az Árpád-háztól a 19. századig, melyekkel Ön is hazaviheti a magyar történelem egy szeletét otthonába! Különleges ajánlatunkról ide kattintva tudhat meg többet.
Források:
mek.niif.hu
mek.oszk.hu
magyarmondak.eoldal.hu
youtube.com
mek.oszk.hu
Képek:
1. András - keptar.oszk.hu
1. Béla - huns2huns.com