Néhány évvel ezelőtt a leggyakrabban feltett kérdés Vincent van Gogh-ról az volt, hogy „Miért vágta le a fülét?” Most azonban már az, hogy vajon „Öngyilkos lett, vagy meggyilkolták?”. Rendkívüli életének története mindig is hasonló érdeklődést váltott ki, mint úttörő művészete.
Az elmélet, hogy Van Gogh halála emberölés volt, 2011-ben merült fel komolyan először két amerikai író, Steven Naifeh és Gregory White Smith átfogó életrajzában. Azt írták, hogy Van Gogh-ot 1890. július 27-én hason lőtte a 16 éves René Secrétan, egy nyári látogató Auvers-sur-Oise-ban, aki kigúnyolta a művészt. Van Goghnak sikerült visszatántorognia a fogadójába azonban két nappal később belehalt sérüléseibe. A két szerző egy Secrétan által 1957-ben, néhány hónappal halála előtt adott interjú ötletes értelmezésére alapozta elméletét. A gyilkosság/emberölés elméletét ezt követően két elismert film, a Loving Vincent (2017) és Julian Schnabel művész At Eternity’s Gate (2018) című festett animációja különböző módon kezelte.
A gyilkosság története egy újabb mítosz, amely hozzáadódik a művészt körülvevő mítoszokhoz.
Az öngyilkosság ellen
- Van Gogh halálának körülményeit nyomozással a rendőrség nem vizsgálta ki.
- Van Gogh a lövés napján is festett, épp egy befejezettlen művén dolgozott és a halálát megelőzően épp művészeti szempontból termékeny időszakban volt.
- Van Gogh testén a halottkémek nem találtak lőpornyomokat, ami arra utal, hogy a lövést nem közelről, hanem egy bizonyos távolságról adták le, továbbá a lövést okozó fegyver nem volt a helyszínen. Öngyilkosság esetén a gyilkos fegyver jellemzően nem szokott "eltűnni".
- Mindezenken túl különös, hogy a kiérkező csendőr kérdésére, aki megkérdezte, hogy a lövéssel öngyilkosságot akart-e elkövetni, Van Gogh nem adott egyértelmű választ, azt mondta "valószínűleg igen".
- Adeline Ravoux tanú vallomása szerint Van Gogh azon a búzamezőn követte el az öngyilkosságot, ahol aznap festett, majd a lövés után a saját lábán sétált el Ravoux vendégházába, ahol segítséget kért. Ugyanakkor a búzamező a vendégháztól több kilométer távolságra volt. Ravoux (akinek vallomásait az életrajzírók rendre átvették) vallomásai többször megváltoztak, ráadásul nem szemtanú volt, hanem csak az apjától gyermekként hallotta a történetet. Habár a lövés helyszíne a történet szerint a búzamező volt, a gyilkos fegyvert a búzamezőn se találta meg senki.
- Van Gogh halála előtti utolsó kérései között szerepelt a kérés, hogy a lövés miatt „ne vádoljatok senkit”.
Az öngyilkosság mellett
Vincent orvosa úgy gondolta, hogy öngyilkosság történt
Néhány órával a lövöldözés után Vincent orvosa, Paul Gachet írt a művész testvérének, Theo Van Goghnak, hogy értesítse, testvére „megsebesítette magát”. Dr. Gachet megvizsgálta a sebet, és beszélt Vincenttel. Ha bármi is kétégeket ébresztett volna az orvosban a sebesüléssel kapcsolatban, valószínűleg nem hagyta volna annyiban a dolgot. Két héttel Vincent halála után ismét írt Theónak, ahol kifejezetten az „öngyilkosság” szót használta.
Theo úgy gondolta, hogy öngyilkosság történt
Theo, aki ott volt bátyja halálos ágyánál és az utolsó 12 órájában beszélgetett vele, meg volt győződve arról, hogy öngyilkosság történt. Három nappal Vincent halála után érzelmes levelet írt feleségének, Jo-nak: „Az egyik utolsó gondolata ez volt: így akartam menni, és eltartott néhány pillanatig, majd vége volt, és megtalálta a békét, amit nem sikerült megtalálnia a földön." Ha Theonak lett volna oka azt hinni, hogy szeretett bátyját valaki más lőhette le, biztosan értesítette volna a rendőrséget.
A barátok is úgy gondolták, hogy öngyilkosság történt
Emile Bernard, Van Gogh legközelebbi barátja részt vett a temetésen, és Dr. Gachet-vel és Theóval beszélt. Dr. Gachet elmondta Bernardnak, hogy abban reménykedett, hogy megmentheti betege életét, de Vincent figyelmeztette, hogy „akkor újra meg kell tennem”. Két nappal a temetés után Bernard részletes beszámolót írt Albert Aurier kritikusnak: „Végzett magával. Vasárnap este elment az Auvers környéki vidékre, festőállványát egy szénakazalnak támasztotta, a kastély mögé ment, és egy revolverrel magára lőtt. Vincent „teljesen tisztában volt tettével” és „meg szeretett volna halni”.
Paul Gauguin úgy gondolta, hogy öngyilkosság történt
Gauguin emlékiratában, az Avant et Après-ben azt írta, hogy „Van Gogh hasba lőtte magát”. Bár Gauguin akkoriban Bretagne-ban tartózkodott, továbbra is kapcsolatban maradt Vincent baráti körével. Gauguin jól ismerte Van Goghot az arles-i Sárga Házban töltött időkből, ahol együttműködésük hirtelen véget ért a füles incidenssel, és túlságosan is tisztában volt barátja törékeny mentális állapotával.
A rendőrség úgy gondolta, hogy öngyilkosság történt
A lövöldözésről nem maradt fenn rendőrségi feljegyzés, de Bernard arról is tájékoztatta Auriert, hogy a fogadós, Arthur Ravoux mesélt neki „a csendőrökről, akik azért jöttek az ágyához, hogy megrójják egy olyan tettért, amelyért ő volt a felelős”. Lánya, Adeline Ravoux (aki 13 éves volt az eset idején) később arról számolt be, hogy apja gyakran beszélt Van Goghról. A művész azt mondta a rendőrségnek: „Amit tettem, az senki másra nem tartozik. Szabadon csinálhatok bármit a saját testemmel, amit szeretek.” A rendőrség minden bizonnyal követte volna ezt a szálat, ha bármiféle szabálytalanság gyanúja merült volna fel bennük.
A helyi egyház úgy gondolta, hogy öngyilkosság történt
Henri Tessier, auversi katolikus pap megtagadta, hogy a temetést a templomában tartsák, vagy hogy a plébánia halottaskocsija a temetőbe vigye Van Gogh holttestét. Tessier feltehetően aggódott amiatt, hogy a protestáns művész vétkezett azzal, hogy öngyilkos lett. Theónak ezután módosítania kellett a kinyomtatott temetési meghívókat is.
Vincent előző évben megpróbált öngyilkos lenni
1889 áprilisában, négy hónappal azután, hogy levágta a fülét, Vincent ezt írta Theónak: „Ha a barátságod nélkül lennék, lelkiismeret-furdalás nélkül öngyilkosságot követnék el, és bármilyen gyáva is vagyok, végül ez lenne a vége.” Néhány hónappal később megpróbálta megmérgezni magát azzal, hogy megette festékeit, de szerencsére orvosa megmentette. Néhány nappal a felépülése után Dr. Théophile Peyron elmondta Theonak, hogy Vincent „öngyilkossági gondolatai eltűntek”. Maga Vincent arról számolt be, hogy „most próbálok jobban lenni, mint aki öngyilkos akart lenni, de túl hidegnek találta a vizet, és ismét megpróbálja megragadni a partot”.
Vincent élete utolsó hónapjaiban nehéz időszakon ment keresztül
1890 májusában Vincent északra költözött és egy évig Saint-Rémy-de-Provence melletti menedékházban élt Auversben. Pályafutása során Theo volt a legközelebbi bizalmasa, aki rendszeresen anyagilag is támogatta. Theo azonban, aki párizsi műkereskedőként dolgozott, megnősült, majd 1890 januárjában fia született. Vincent elkezdett aggódni, hogy a gyermek és a feleség miatt el fogja veszíteni az anyagi és lelki támogatóját. Aggódott azon is, hogy Theonak a közelmúltban a galéria tulajdonosaival kapcsolatos munkahelyi problémái is voltak. Bár Vincent legtöbbször meg tudott birkózni élete kihívásaival, ideges volt. Július 27-én délután valami átlökte őt a határon – feltehetően annak a mentális állapotnak a kiújulása, amely miatt hirtelen levágta a bal füle nagy részét.
René Secrétan, az állítólagos gyilkos soha nem vallotta be, sőt azt állította, hogy a lövöldözés előtt elhagyta Auvers-t
Az egyetlen alkalom, amikor Secrétan nyilvánosan beszélt Van Goghról, az Aesculape folyóiratban 1957-ben megjelent interjúban volt, amikor 82 éves volt. Ez mindössze néhány hónappal a halála előtt történt. Secrétan soha nem mondta, hogy ő adta volna le a lövést, ehelyett azt mondta, hogy Vincent valahogyan hozzájutott a fegyveréhez. Secrétannek látszólagos alibije is volt, mivel azt állította, hogy néhány nappal a lövöldözés előtt elhagyta Auvers-t.
A fegyver közelmúltbeli felbukkanása az öngyilkosság további bizonyítéka
A korrodált fegyvert, amely állítólag Van Gogh halálát okozta, júniusban mutatták be és árverésre bocsátották Párizsban, 162 500 euróért. 1960 körül találta meg egy gazda, elhagyatottan egy szántóföldön azon a területen, ahol vélhetően a művész hasba lőtte magát. Ha a Van Gogh fegyverről van szó, ami nagyon valószínű (bár nem teljesen biztos), akkor a föld felszínének közelében talált fegyver is azt sugallja, hogy inkább elhagyták, semmint elrejtették. Ha Secrétan adta le a végzetes lövést, akkor valószínűleg rendesen elrejtette volna a fegyvert – talán úgy, hogy mélyebben elássa, vagy a közeli Oise folyóba dobta volna.
Ezen információk alapján kell meghoznunk ítéletünket. El kell fogadnunk Van Gogh szavait, miszerint úgy döntött, véget vet az életének? Vagy Secrétan interjúja azt sugallja, hogy ő húzta meg a ravaszt? Az igazságot lehet, hogy soha nem tudjuk már meg, egy dologban azonban biztosan egyetértünk mindannyian: Van Gogh-t az egyik legismertebb festőként tartják számon még a mai napig is világszerte.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vincent_van_Gogh
https://www.theartnewspaper.com/2019/09/06/van-goghs-suicide-ten-reasons-why-the-murder-story-is-a-myth