Munkácsy 1844-ben született bajor felmenőkkel rendelkező szülők gyermekeként. A nevet, melyen híressé vált, arról a városról kapta, ahol gyermekkorának legjelentősebb éveit töltötte: Munkácsról. Szülei halálát követően gyámja fiatal korában asztalos inasnak adta, azonban a fiú festészet iránt tanúsított érdeklődése hamar megmutatkozott.
Munkácsy-t kezdetben Szamossy Elek festőművész mentorálta, majd ezután Pestre ment annak reményében, hogy a fővárosban több támogatóra talál. Ligeti Antal segítségével művészpályája fokozatosan felfelé ívelt, hamarosan lehetőséget kapott, hogy Bécsben, Münchenben és végül Düsseldorfban is tanulhasson a kor legkiemelkedőbb művészeinek segítségével. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol megismerkedett Courbet műveivel. Ezek a későbbiekben nagyban befolyásolták Munkácsy technikáját, festészete könnyedebb és újszerűbb lett, a modern francia stílusra jellemző színpalettát kezdett alkalmazni.
Munkácsy Mihály: Poros út | Munkácsy Mihály: Poros út II. |
Munkácsy művészetének korai szakaszában a kortárs magyar festők nyomdokait követte, stílusára hatással volt például Lotz Károly festészete. Ezekben az években első sorban a kritikai realizmus irányzata felé fordult, foglalkoztatta az egyszerű emberek élete és a hétköznapi témák, mint ahogyan azt az Ásító inas, vagy a Tépéscsinálók is mutatja. 1869-ben a Siralomház meghozta számára a párizsi Salon aranyérmét, majd nem sokkal később a világhírnevet is.
A művész 1873 után végleg Párizsba költözött, ezzel egy időben elfordult a kritikai realizmustól. Egyre több szalon-enteriőrt festett, amelyek a párizsi elit mindennapjait és a kivételesen fényűző életet élő francia arisztokrácia jeles eseményeit örökítette meg. Ezek a festmények elképesztően kelendőek voltak, így az áhított hírnéven felül anyagi jólétet is biztosítottak Munkácsy számára. Számtalan tájkép és virágcsendélet is született a párizsi évek alatt, a legjelentősebb azonban a Krisztus-trilógia, amelyet egy 10 éves megrendelés során itt kezdett el és fejezett be.
Virágok áldozata |
Munkácsy a közelgő ezredforduló jegyében, 1893 során elkészítette a Honfoglalást, amely napjainkban az Országház elnöki fogadótermét díszíti. Ez a festmény már akadémikus vonásokat is mutat, amely csak Munkácsy élete vége felé kezdett megjelenni művészetében.
Egyik legnagyobb magyar festőnk jelentős hatással volt az úgynevezett alföldi festőkre, de stílusának hatásai kimutathatóak számos külföldi mesternél is. A trilógia mellett az általa festett arcképek, például Liszt-képmása foglal el kiemelkedő helyet a magyar művészettörténetben.
A festőóriás hagyatéka előtt adózva örömmel ajánljuk figyelmébe a Munkácsy Mihály születésének 170. évfordulója alkalmából kibocsátott sterling (Ag 925/1000) ezüst emlékérmet, amely kizárólag a Magyar Éremkibocsátó Kft. kínálatában elérhető.
Források:
https://sites.google.com/site/magyarfestoek1/
https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/munkacsy/
http://www.mihalymunkacsy.org/biography.html
Képek:
https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/munkacsy/muvek/index.html