A szecesszió az 1890-es években kezdett kialakulni, és a természeti motívumokra, a gömbölyű formákra fektette a hangsúlyt. Az új irányzat elszakadást jelentett a századforduló merevségétől és a tömeggyártás kezdetétől. Minden országban más néven, és kicsit eltérő formában jelent meg: Art Nouveau, szecesszió, Jugendstil, vagy Tiffany style - ahány elnevezés, annyi apró eltérés ütötte fel fejét rövid időn belül a világ különböző tájain.
Az új összművészeti stílusirányzat elterjedése természetesen nemcsak a festészetre, építészetre és enteriőrtervezésre volt hatással, hanem az iparművészetekben is hamar elfoglalta megérdemelt helyét. A kiszakadás a kor akadémikus művészetéből nemcsak a historizáló építészetet hagyta maga mögött, de minden egyes tárgynak és díszítőelemnek saját funkciót adott. A szépség és esztétikum nem kizárólag az ékszerek kiváltsága volt, a praktikum fokozatosan egyre fontosabbá vált a mindennapi életben.
A szecesszió, vagyis kiszakadás nem csak elméleti síkon volt értelmezhető: a művészet a természet felé fordult. Megszokott motívumainak számítottak a különböző növények és indák, rovarok, bogarak és a legkülönfélébb állatok és levélminták. A kulcs az aprólékosság, a precizitás és a szépség volt. A századfordulón lassan kialakuló tömegtermelés nem kedvezett ennek a finom, precíz irányzatnak, ami mindennél többre értékelte a kézzel készült, egyedi tárgyakat. A manuális gyártás már képtelen volt lépést tartani a folyamatosan megjelenő gépesítéssel, a termelési kapacitás állandó növekedésével.
Fémmegmunkálás és ékszerek a szecesszió korában
Az 1900-as években egyre elfogadottabbá vált az épületek fémből készült elemeinek szabadon hagyása, azonban a szecesszió művészete ennél egy fokkal tovább merészkedett. Nemcsak hogy nem fedték el az épületek fém elemeit, hanem vasból különböző természeti motívumokat, indákat és leveleket formáztak egy újfajta díszítés jegyében. Az épületek külső és belső részein is megjelentek ezek a dekorációk, amik azonban nem nehezítették el az összképet, hanem képesek voltak törékenyek és elegánsak maradni. Később a növénymotívumok egyre elterjedtebbé váltak, a fém dekoráció megjelent lámpákon, különböző berendezési-, dísztárgyakon és természetesen ékszereken is.
Az ékszerek esetében is hangsúlyos volt a természetesség, a virágok, növények és finom vonalak. Népszerű volt a női test ábrázolása, valamint számtalan új anyag és technika került be a köztudatba, mint például az üveg, a tűzzománc vagy az elefántcsont. Az ékszerkészítés során a megelőző évszázadokban a gyémánt játszott főszerepet, ami azonban lassan megváltozott: olyan féldrágakövek kerültek előtérbe, mint például az opál, a holdkő vagy az akvamarin.
Az arany munkák esetében annál értékesebbnek számított az ékszer, minél apróbb, filigrán díszítések kaptak rajta helyet. Nem volt elegendő a 18 karátos arany és a lélegzetállító dizájn, a megmunkálásnak is tökéletesnek kellett lennie. Nagyon divatos volt a tűzzománc készítés, aminek a 19. század elején a szecessziós művészek igazi mesterei voltak. A legapróbb fémkeretbe is tökéletesen be tudták helyezni a zománcot, amelynek különleges tulajdonsága az volt, hogy a színes üvegtől eltérő módon itt már a különböző színeket is szabadon keverhették. A színek és formák változatosságának csak a művész kreativitása és ügyessége szabhatott határt.
A tűzzománc mellett a 20. század elején jelentek meg az úgynevezett „güldisch” ékszerek is, amelyek elsősorban levél-, virág- és bimbómotívumokkal dolgoztak. Különlegességük megmunkálásukban rejlik, hiszen kétféle nemesfémet tartalmaznak: a gyémántokat ezüst foglalat veszi körül, alulról pedig arany réteggel fedik le az ékszert. A fénylő ezüst segítségével a gyémántok természetes ragyogását, és nemesítették az elkészülő darabot az arany bevonat segítségével.
Kínálatunk egy különleges darabjával az osztrák szecesszió nagymestere, Gustav Klimt előtt tisztelgünk. Az érme gazdagon díszített motívumvilágát a művész védjegyévé vált ornamentika teszi teljessé.
Források:
http://www.jewelrycentral.com/Art_Nouveau_Jewelry.asp
http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm
http://www.palfy-ekszer.hu/blog/igen-szecesszio.html
http://artnouveau.pagesperso-orange.fr/http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html
Képek:
Klimt: Adele Bloch-Bauer portréja: https://kudago.com/media/images/event/3c/cf/3ccf0e6a65c40cc2332265fb7c92c7d5.jpg