Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy 2024. december 7-én és 14-én Ügyfélszolgálatunk nem lesz elérhető. Köszönjük megértésüket!
   

14 napos visszaküldési garancia Minőségi garancia Eredetiségi Tanúsítvány

Bejelentkezés

Üdvözöljük,

06 80 888 889
Az Ön kosara üres.

A történelem egyik legnagyobb csalása fűződik ahhoz a férfiúhoz, aki felismerte a korai 1820-as évek gazdasági helyzetében rejlő hatalmas anyagi lehetőségeket. De nem ám félig törvénytelen, vagy csak amolyan „svindliszerű” üzleti megoldásokra gondoljunk, az úriember egészen elképesztő csalással próbált meg tetemes vagyonra szert tenni. Az ő történetét meséljük most el.

Gregor MacGregor 1786 karácsony éjjelén született Skóciában, annak a MacGregor klánnak a tagjaként, akik a híres Rob Roy leszármazottai voltak. Már 17 évesen tengerészként kereste a kenyerét, így kerülhetett a brit királyi hadiflotta tagjaként a Karib-tengerre. Innen szinte egyenes út vezette a kalandvágyó fiatalembert odáig, hogy az 1810-es években a spanyolokkal szembeni függetlenségi háborújukat vívó venezuelaiak oldalán harcoljon. A felkelők vezére, Simón Bolívar idővel annyira megbízott a skót MacGregorban, hogy tábornoki ranggal ruházta fel, és több katonai küldetést is rábízott. Ezek közül a férfi egyik legnagyobb érdeme az volt, amikor egy kisebb kalózcsapattal sikerült elfoglalnia Amelia szigetét az akkor spanyol kézen lévő Floridában. Később pedig Bolívar húgát vette feleségül.

Magyar Éremkibocsátó Kft. - A herceg, aki sohasem létezett

Katonai sikerei ellenére Gregor nem volt éppen egy lojális ember. Többször is megtörtént, hogy szorult helyzetekből saját embereit hátrahagyva menekült el. Meggyőzőképessége azonban párját ritkította, és kiváló fellépése is hozzásegítette az érvényesüléshez. Első nagy csalását 1821-ben követte el, egy indián törzsfőnök kárára. Gregor meggyőzte a terület uralkodóját, hogy adjon neki egy 8 millió hektáros földdarabot Nicaragua keleti tengerpartján, a Mosguito-parton. Mint nevéből is sejthető, az amúgy sűrű dzsungellel fedett területet rendszeres szúnyoginvázió jellemezte, így nem sokan tulajdonítanának neki nagy értéket, ám újdonsült gazdája mégis belőle gazdagodott meg.

Hazájába visszatérve az addig ismeretlen latin-amerikai ország, Pojaisz hercegeként mutatkozott be, mondván, a helyi uralkodó örökösének fogadta őt. A rendkívül megnyerő fellépésű és sármos fiatalember előtt nem voltak többé zárt ajtók, az angol arisztokrácia tárt karokkal ölelte keblére őt. Fogadásokat rendeztek a tiszteletére, bankárok, katonák, tisztviselők jelentkeztek a szolgálatába. Szülőföldjén, Skóciában jutányos áron, mindössze 11 fontért adott 100 hektár pojaiszi földet, a londoni tőzsdén pedig 200 000 fontsterling értékű pojaiszi befektetési kötvényt sikerült eladnia.

Az arisztokrácia legnevesebb tagjaival került szoros barátságba a számára rendezett estélyeken, mindenki szeretett volna találkozni a herceggel. Ezeken az eseményeken Pojaisz barátságos és szorgalmas lakosairól, a szépséges, kulturális intézményekkel teli fővárosról, a temérdek termőföldről és az aranyrögökkel teli patakokról mesélt, így nem csoda, hogy oly nagy sikerrel tudta értékesíteni a fent említett „szolgáltatásait”. Nemzeti zászló és kiáltvány, valamint Angliában nyomtatott pojaiszi dollár hivatottak bizonyítani MacGregor igazát.

Csalásának leggyalázatosabb momentuma az volt, amikor az első tucat telepes elindult az ígéretes latin-amerikai országba, hogy ott új életet kezdhessen. Négy hónap sem telt el, amikor az úttörőket még kétszáz fő követte egy másik hajón. A legszomorúbb pedig, hogy az utasok nagy része a teljes vagyonát áldozta arra, hogy elindulás előtt a pojaiszi dollárból bevásároljon. Megérkezvén az állítólagos Pojaisz földjére azonban nem fogadta őket más, mint a kietlen dzsungel és a trópusi betegségek. A mintegy 250 telepes harmada odaveszett, a megmaradtak többsége pedig rozoga kis kunyhókat építve élte túl. Az 1823 tavaszán érkező brit felmentőcsapattal visszatért túlélők mindezek ellenére mégsem vádolták MacGregort, épp ellenkezőleg, védelmükbe vették, mondván, minden bizonnyal az ügynökei verték át őt magát is. Biztos, ami biztos alapon ő azért áttette székhelyét Franciaországba, ahol tovább folytatta Pojaisz ígéretének terjesztését és áruba bocsátását. A francia hatóságokban azonban felmerült a csalás gyanúja, és meg is vádolták MacGregort, ám egy nyolchónapos börtönben töltött kitérő után ott folytathatta, ahol elkezdte, ugyanis semmit sem tudtak rábizonyítani míg élt. Végül pedig boldog nyugdíjasként halt meg 1845-ben Venezuelában.

 

Források:
http://mult-kor.hu/a-csalo-aki-egy-kitalalt-egy-egesz-orszagot-20161018
http://www.economist.com/news/christmas-specials/21568583-biggest-fraud-history-warning-professional-and-amateur-investors
http://www.bbc.com/future/story/20160127-the-conman-who-pulled-off-historys-most-audacious-scam
http://ritholtz.com/2013/07/the-fraud-of-the-prince-of-poyais/
http://index.hu/tudomany/til/2015/05/13/az_ember_aki_kitalalt_egy_orszagot_es_milliardokat_keresett_az_allamkotvenyeken/

Képek:
Gregor MacGregor http://mult-kor.hu/image/article/main/.630x1260/46874.jpg

Hivatalos forgalmazói logók