A pénz története régebbi, mint az érméké
Az emberek már az érmék megjelenése előtt is használtak különféle tárgyakat és anyagokat értékmérésre és cserére. A szabványosított, kibocsátott pénzérme azonban új korszakot nyitott: meghatározott tömegű fémdarabok kaptak felismerhető jeleket és ellenőrizhető formát.
A legkorábbi ismert érmék közé a Kr. e. 7. század közepén, Kis-Ázsia nyugati részén fekvő Lüdiában készült veretek tartoznak. Elektrumból – arany és ezüst természetes ötvözetéből – készültek, meghatározott súlyszabvány szerint. A legkorábbi darabokon egyszerű képi jelek és benyomások jelentek meg.
Mit mesélhet egy régi érme a saját koráról?
Az érme nemcsak fizetőeszköz lehetett, hanem egy korszak képi és írott emléke is. A fennmaradt darabok többféle történeti információt őrizhetnek.
Több mint ezer év magyar pénztörténetéből
A magyar pénztörténet számos korszakot és pénzrendszert fog át. Az alábbi néhány állomás nem teljes történeti áttekintés, hanem olyan mérföldkövek sora, amelyek jól mutatják a változást.
I. István uralkodása idején ezüst dénárok készültek Magyarországon. Fennmaradt típusaikon a STEPHANVS REX, vagyis „István király” felirat is olvasható.
A magyar aranypénzverés megindítását I. Károly uralkodásához kötik, kezdetét hagyományosan 1325-re teszik. Az első magyar aranyforintok a firenzei aranypénz mintáját követték.
A pengő a 20. századi magyar pénztörténet meghatározó pénzneme volt. A második világháborút követő hiperinfláció végül új pénzrendszer bevezetéséhez vezetett.
A ma is használt forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be. A „forint” név története évszázadokkal korábbra nyúlik vissza, és a firenzei aranypénzhez kapcsolódik.
Honnan származik a „forint” neve?
A név történeti előzménye az itáliai Firenze aranypénze, a fiorino d’oro. A firenzei aranyforint a középkori Európa jelentős pénzei közé tartozott, és mintául szolgált a 14. században meginduló magyar aranypénzveréshez is. A magyar „forint” elnevezés története ehhez a pénznévhez kapcsolódik.
Az érmeknek is önálló történetük van
Bár az érme és az érem formája sokszor hasonló, szerepük különbözik. Az érme pénzként, meghatározott névértékkel kerül kibocsátásra, az érem viszont nem fizetőeszköz. Az érem az évszázadok során önálló művészeti és emlékezeti formává vált.
Pisanello és a reneszánsz portréérem
A modern európai portréérem egyik meghatározó kiindulópontja a 15. századi itáliai reneszánszhoz kapcsolódik. Pisanello 1439 körül készítette el VIII. Ióannész bizánci császár portréérmének modelljét. A római pénzek portréi által inspirált mű előoldalán a császár képmása, hátoldalán lovas jelenet látható.
Miért készítettek érmeket?
Az érem sokféle szerepet tölthetett be. Nem egyetlen funkcióból fejlődött ki: különböző korszakokban személyek, események és eszmék megörökítésére is használták.
Az érem évszázadok óta alkalmas arra, hogy egy személyt, eseményt vagy gondolatot maradandó tárgy formájában őrizzen meg.
A történelmi emlékezettől a modern gyűjtői darabokig
A mai érmék és érmek témavilága rendkívül változatos lehet. Történelmi személyek, évfordulók, kulturális örökség, művészet, tudomány, vallás vagy természeti témák egyaránt megjelenhetnek rajtuk.