Attila 434-ben lett a Hun Birodalom társuralkodója testvérével, Bledával, majd egyedüli királyként 445 körül konszolidálta 
hatalmát. Uralkodása alatt a birodalma hatalmas területeket foglalt magában a Kárpát-medencétől a Duna menti vidékekig, és jelentős befolyást gyakorolt a Római Birodalom keleti és nyugati részeire egyaránt.
A hunok hadászata és katonai sikerei
A hunok egyik legnagyobb erőssége a katonai szervezettség és a gyors mozgás volt, a híres lovas- és íjásztudásuknak köszönhetően pedig képesek voltak gyors, váratlan támadásokat végrehajtani, és rövid idő alatt jelentős területeket meghódítani. Attila tudatosan használta ezt a taktikai előnyt, így a Hun Birodalom rendkívül gyorsan terjeszkedett a 5. század közepén.
Attila hadserege nemcsak a hódításokra koncentrált, hanem a diplomáciát is ügyesen alkalmazta.
A Római Birodalom keleti és nyugati részével szövetségeket kötött, adókat szedett, és a katonai erejével biztosította, hogy a római vezetők komolyan vegyék. Seregének fegyverzete és taktikája a rómaiak számára gyakran kiszámíthatatlan volt, ami további félelmet keltett a térségben.
A katalaunumi csata – Attila egyetlen jelentős veresége
Talán a legismertebb katonai esemény Attila uralma alatt az 451-es katalaunumi csata volt. E harc során a római–germán koalíció sikeresen megállította a hunok előrenyomulását. Bár az ütközet végeredménye nem volt egyértelmű döntő győzelem, történelmileg fontos, mert ez volt az egyetlen alkalom, amikor Attila hadseregét sikeresen visszaszorították.
A katalaunumi csata jól mutatja, hogy a Hun Birodalom nem volt legyőzhetetlen, ugyanakkor a katonai sikerekhez fűződő hírnevét tovább növelte.
Attila alakja a mítoszokban és legendákban
Attila alakja számos legendában és irodalmi műben tovább él. A germán eposzokban, például a Nibelung-énekben, Etzel néven jelenik meg, míg a római krónikák gyakran „Isten ostoraként” emlegették. A középkori írók és krónikások történeteiben Attila sokszor félelmetes, gyakran romantizált figuraként jelenik meg.
A történelemben azonban nemcsak félelmetes hadvezér volt, hanem pragmatikus vezető is, aki személyesen irányította a politikai és katonai döntéseket, és képes volt a diplomáciát a hadviseléssel egyensúlyban tartani. Ez tette lehetővé, hogy uralma nem csupán a puszta erőn, hanem a stratégiai érzéken is alapult.
Priscus római történetíró személyesen találkozott Attilával, és azt írta róla, hogy alacsony termetű, széles fejű és élénk szemű férfi volt, aki nem vetette meg az egyszerű életmódot, míg főemberei fényűző életet éltek.
Attila halála 453-ban váratlan volt, egy új házasság éjszakáján bekövetkező orrvérzés vagy agyvérzés következtében. Sírját pedig a hun hagyományok szerint titokban temették el, hogy soha ne találják meg.
Attila öröksége
A rettegett hadvezért nemcsak katonai sikerei és területi terjeszkedése teszik híressé, hanem az is, hogy alakja számos mítosz és legenda alapját képezte.
A Hun Birodalom, amelyet irányított, rövid élete ellenére jelentős hatást gyakorolt a későbbi európai történelemre.
A modern történészek számára Attila nem csupán a „pusztító barbár”, hanem a stratégiai érzékkel rendelkező, ravasz és hatékony vezető archetípusa, aki tudta, hogyan használja ki a Hun Birodalom katonai erejét, és hogyan befolyásolja a római és germán politikai erőket.