1918-ban a világ végre fellélegezhetett, véget ért a korábban elképzelhetetlen méretű áldozatokkal járó világháború. Az új Európa kialakításának színhelyét a csataterekről az elegáns paloták termeibe helyezték át. A békeszerződések rendszere a győztes antant hatalmak és a vesztes országok között létrejött megállapodások összessége. Célja elméletben egy olyan világrend megalapozása volt, amellyel elejét vehetik a pusztító világégéseknek. 100 esztendővel később már pontosan tudjuk, hogy ezt az elképzelést nem sikerült megvalósítani. Cikkünkben Trianon 100. évfordulója alkalmából megemlékezünk minderről, valamint bemutatjuk a legújabb Trianon emlékérmet.

A győztesek egyoldalú érdekérvényesítése nem volt képes kezelni és megoldani a mélyen gyökerező konfliktusokat, csupán a felszín alá rejtette a problémákat. Ebben minden bizonnyal része volt annak is, hogy a hosszú távú célokat rendre aláásta a vesztesek megbüntetésének törekvése.  

Az új rendszer a szerződések alapvető hiányosságai miatt nem bizonyulhatott tartósnak, és alig két évtized múltán összeomlott. Maga Ferdinand Foch, a tehetséges és rendkívül eredeti katonai teoretikus és stratéga is úgy nyilatkozott, hogy „ez nem béke, csak fegyverszünet 20 évre”.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felosztásával azt szerették volna elérni, hogy Európa közepén többé ne lehessen létrehozni a kontinens békéjét veszélyeztető jelentős birodalmat, egy egy kézben összpontosuló, hatalmas gazdasági és katonai potenciált.

Ezen elgondolás jegyében folytak a Magyarországgal kapcsolatos tárgyalások is, amely az ország új határainak megállapítása mellett 35.000 főben korlátozta a hadsereg létszámát, és többek között megtiltotta légierő és nehézfegyverzet hadrendbe állítását.
A békediktátum a versailles-i Trianon kastélyban írták alá 1920. június 4-én.

Hazánk veszteségei

Magyarország meghatározott részeit az ott élő különböző etnikumok lélekszáma alapján választották le az anyaországról, ez az elv azonban nem vette figyelembe, hogy ezeken a területeken milyen nagy számban élnek magyarok is. Számos esetben egységes, zárt tömbben magyarok által lakott településeket is elcsatoltak. Összességében mintegy 3,3 millió magyar rekedt a határokon túl. Ez nagy hatást gyakorolt az emberek mindennapi életére is.

 Az újonnan kialakított határok helyenként a lakók felzúdulását váltották ki, aminek eredményeként az eredeti megállapodást módosították. Megengedték, hogy az érintett települések a határ átellenes oldalára kerüljenek. Különleges választási jog illette meg Sopront, ami a város polgárainak döntése alapján Magyarországhoz csatlakozott. Nehezebb helyzetbe kerültek azok a települések, amelyeket az újonnan szerkesztett térkép egyszerűen kettévágott.

A megváltozott viszonyok a korábbi kiterjedt kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat is megnehezítették, az út- és vasúthálózat azonban továbbra is összekötötte a különböző országrészeket. Az óriási Monarchia hatalmas belső felvevőpiacot biztosított a magyar gazdaság számára. A háborút követően ugyanezeket a vásárlókat már csak vámokkal növelt áron forgalmazott termékekkel lehetett ellátni.

Ezt a felemás helyzetet sikerült Klebersberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek példamutató módon előnnyé kovácsolnia. Bölcs előrelátással a szellemi tőke erősítését tűzte ki célul, ennek érdekében a '20-as évek végén az állami költségvetés közel 10%-át fordította oktatásra, nevelésre és a kultúra felvirágoztatására.

Magyarország és az elcsatolt területek továbbra is ezer szállal kötődtek egymáshoz, és ezeket a szálakat nem lehetett egyik pillanatról a másikra a határok puszta áthelyezésével átvágni. Sok család került abba a helyzetbe, hogy egyik fele itt, a másik ott élt. 

A számtalan etnikum továbbra is használta saját nyelvét. Az újonnan alakult szomszédos államokban a magyar értelmiség egy része megbízhatatlannak minősült és nem kapott munkát. Sokuk összepakolta a családját, és vagyona egy részét hátrahagyva Magyarországra költözött.

A nemzeti összetartás megerősödése

Az elcsatolás, az új közigazgatási, oktatási és gazdasági környezet természetesen segítette az alkalmazkodást az új elvárásokhoz, így erősödött az emberekben a nemzeti összetartozás érzése. Az itthon maradottak segítették és támogatták kint élő rokonaikat, az új országba kerülőkben pedig felerősödött a nemzeti sajátosságok megőrzése iránti vágy. 

A népi kultúra, a népművészet több évszázados múltban gyökerezett. A hagyományokat főleg a falvak soknemzetiségű lakói őrizték, ahol jelentős a népszokások összetartó ereje, noha ma már leginkább csak ünnepek alkalmával emlékeznek meg róluk.

Kiemelten fontossá váltak a magyar nyelvű iskolák, színházi előadások, amelyek nem csak a nyelv, hanem a nemzeti identitás megőrzésében is lényeges szerepet játszottak. Külön figyelmet érdemel, hogy a hazai sajátosságok megőrzése érdekében tett erőfeszítések a különböző etnikumokat véletlenül se hangolják egymás ellen, hanem az együttműködést, a másfajta értékek, tulajdonságok, szokások tiszteletben tartását hangsúlyozzák.

Trianon következményei lesújtották ugyan, de nem törték meg a magyar nemzetet. Míg korábban hosszú ideig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként korlátozott függetlenséggel rendelkezett, az új rendben önálló államként ismét képes talpra állni.

A 100. évforduló alkalmából Társaságunk egy rendkívüli emlékérem kibocsátásával kíván tisztelegni a nemzeti összetartozás felemelő eszméje előtt. Tiszteletünk minden magyarnak határon innen és túl, aki közös értékrendünket, múltunkat és kultúránkat megőrizve büszkén vallja magát magyarnak.

Színarannyal bevont Trianon érem

Tekintse meg a korlátozott ideig érvényes kedvezményes ajánlatot!

Mit érdemes tudnia a Trianon emlékéremről?

  • A lenyűgöző motívumvilágú emlékérem színtiszta arany bevonattal készült, korlátozott példányszámban
  • A 33 milliméter átmérőjű, 15 gramm súlyú érem színarannyal bevont rézötvözetből készült. Ragyogó megjelenése a kiváló verdei minőségnek köszönhetően méltó módon tükrözi a téma jelentőségét.
  • A kifinomult részletekre is féltő gondossággal ügyelő művészi tervezés eredménye a pompás, gazdag mintázat.
  • Az alkotás a legjobb éremművészeti hagyományokat követve sűríti össze a nemzet és a trianoni békekötés tárgykörének ikonikus jelképeit.
  • Előlapján a térkép Magyarországot és az elcsatolt országrészeket ábrázolja, a lánc pedig a határokkal elválasztott, valójában azonban egymáshoz kapcsolódó területek elszakíthatatlan összefonódását szimbolizálja. A lánc végeit a magyarság egészét bátran védelmező, kiterjesztett szárnyú turul tartja.
  • Hátlapjának középpontjában Hungária istennő allegorikus képe jelenik meg, alakja gazdagon burjánzó virágözön forrása. Mint foglalatba a drágakövek, úgy simulnak bele a látványos motívumba az elcsatolt területek: Felvidék, Erdély, Őrvidék, és Délvidék. Neveik egyszerű, tiszta vonalú aranyló lapocskára vésve ragyognak ki a háttérből.

Kedvezményes ajánlatunk keretében 5990 Ft helyett mindössze 3990 Ft-ért megrendelheti.
Ragadja meg a lehetőséget és adja le megrendelését, mielőtt a kedvezményes időszak véget ér! 

Magyar Éremkibocsátó Kft. - Trianon emlékérem színarany bevonattal, február 29-ig kedvezményes áron

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ annak érdekében, hogy weboldalunk szolgáltatásait optimalizálhassuk látogatóink számára. Jelen weboldal használatával Ön elfogadja, hogy a weboldal megtekintésére használt számítógépen vagy más eszközön a weboldal cookie-kat helyezzen el. További információ...