A portyázások és a nomád életmód vége
Mikor Géza fejedelem a magyarság élére állt 972-ben, már nyilvánvaló volt, hogy a kalandozások lassan a végükhöz értek. A különféle fegyveres portyázások egész Európát fenyegették, a kontinens keresztény hatalmai pedig közel álltak a magyarok elleni összefogáshoz. Így Géza 973-ban a német-római császár és a birodalmi gyűlés számára is kinyilvánította a magyar nép azon szándékát, miszerint át kívánnak térni a kereszténységre. A döntést elsősorban politikai érdekek vezérelték, hiszen a magyarság nem kívánta felvenni a kereszténységet: ez a lépés képezte azonban az Európába való beilleszkedés és a békés együttélés alapjait.
Pár száz évvel később: a tatárjárás tragédiája
A 1200-as évek derekán az Árpád-ház három évszázados történelmében jelentős fordulópontot jelentett IV. Béla uralkodása, hiszen a királyi hatalom folyamatos csökkenése az ő uralma után hihetetlenül felgyorsult. A király uralkodása kezdetén rendkívül erőskezűnek bizonyult, a tatárok betörése után azonban kénytelen volt gyorsan elmenekülni az országból.
Az újjáépítés hosszadalmas évtizedei során IV. Béla új alapokra helyezte a feudális magyar állam működését, amivel párhuzamosan a nemesség hatalma és befolyása korlátlanná vált. A tatárjárás a magyarság történetének első óriási tragédiája volt, hiszen a korabeli lakosság legkevesebb ¼-e, de egyes becslések szerint közel fele megsemmisült.
Az első török feletti diadal és a reneszánsz térhódítása
Alig 200 évvel a tatárjárás után a Magyar Királyságnak egy nagyobb, súlyosabb ellenféllel kellett szembenéznie, aki tragikus módon tovább maradt az országban, mint az őket megelőző tatár seregek.
Az ország déli területeinek védelmét Zsigmond király idejében még Hunyadi János szervezte, aki teljes magánseregét a török elleni harcokra fordította. II. Mohamed szultán 1456 során Nándorfehérvár bevételével kívánt csapást mérni a magyar végvárrendszerre, ami a százezres had segítségével könnyedén elérhető célnak tűnt. Hunyadi győzelme mégis alig 2 napot vett igénybe, amelyet követően a törökök terjeszkedése hét teljes évtizedre megtorpant, a déli harangszó pedig azóta is Európa-szerte emlékezik a magyar diadalról.
Hamarosan azonban egészen más szemszögből ismerték meg országunkat: Hunyadi Mátyás idejében a kultúra és a reneszánsz felvirágzott, így Itália után Buda vált Európa második reneszánsz központjává. Ekkor születtek meg a Corvinák; a rettegett fekete sereg segítségével pedig nemcsak kulturális, de hadviselési helyzetekben is az élvonalban járt Magyarország.
Három részre szakadva
1541 augusztusában bekövetkezett az elkerülhetetlennek tűnő tragédia: I. Szulejmán oszmán szultán elfoglalta Buda várát, melynek eredményeképpen az ország három részre szakadt, területe pedig két nagyhatalom konfliktusának színterévé vált. A Habsburgok és a törökök másfél évszázadon keresztül csatároztak ezen a területen, mire a magyarságnak végre sikerült visszavennie Budát, hogy az ország újraegyesülhessen 1686 őszén.
Bécs ostroma változást hozott a török hadak Európán belül betöltött pozíciójában, kiszorításuk azonban fokozatos, Európa nagy részét érintő folyamat volt.
A 19. század ellentmondásai
Történelmünk egyik legsarkalatosabb eseménye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc volt, amikor a hosszú évszázadok során újra megmutatkozott népünk összetartó ereje. A küzdelem véres vereséggel zárult az óriási túlerő miatt, a megtorlás időszaka után azonban a magyar és az osztrák erők kénytelenek voltak dűlőre jutni egymással.
Az 1866 őszén összehívott magyar országgyűlés a megkezdett tárgyalások alapján pár hónappal később, 1867. február 17-én megegyezésre jutott: az uralkodó Andrássy Gyula grófot nevezte ki Magyarország miniszterelnökének.
A reformkor számos olyan kulturális értéket hozott magával, amelyeket napjainkig is folyamatosan használunk, és mindennapi kultúránk részét képezik. Ekkor épült a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház és a Magyar Tudományos Akadémia intézménye is, valamint megalakult az Országos Széchényi Könyvtár is.
A magyarság történetének viharos évszázadait áttekintve emlékezhetünk meg népünk távoli és közelebbi múltjáról, a rengeteg csatáról, hazánk védelméről és az elvesztett ütközetekről. Az évszázadok során nemcsak fenyegetések és támadások érték hazánkat, hanem rengeteg olyan kulturális, művészeti és mai napig is a köztudatban élő épület és ereklye maradt ránk, amelyekre még bizonyára hosszú évszázadokon keresztül büszkék lehetünk.
Számít a véleménye!
Ön szerint melyik volt a magyar történelem eddigi legjelentősebb évszázada?
Adja le szavazatát és vegyen részt a Magyar Éremkibocsátó Kft. kínálatának formálásában!
Források:
https://tortenelemtanulas.blog.hu/2016/08/20/szent_istvan_allamalapitasa
http://tortenelemcikkek.hu/node/196
http://tortenelemcikkek.hu/node/195
http://cultura.hu/aktualis/a-nandorfehervari-diadal-tortenete/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1541_augusztus_29_szulejman_szultan_csellel_elfoglalja_buda_varat/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1686_szeptember_2_budavar_visszafoglalasa/
http://tortenelemcikkek.hu/node/124
http://tortenelemcikkek.hu/node/127
Képek:
https://visualhunt.com