A pénz - a főníciaiak találmánya
Áttekintésünket nem is kezdhetnénk mással, mint a pénzzel. Pénz hiányában mai világunkat képtelenek lennénk fenntartani, a hétköznapjaink elképzelhetetlenek lennének, ha a kőkorszakiakhoz hasonlóan kagylógyűjteményeket hordoznánk magunkkal mindenhová fizetőeszközként. Manapság hajlamosak vagyunk még azon is felháborodni, ha nyaralásunk során egy-egy kisebb falusi boltba tévedve kiderül, hogy nem fizethetünk bankkártyával. Pedig a pénz történetét vizsgálva, az csak fennállásának hozzánk közelebb eső, rövidke időszakában váltott át virtuális formába. Azelőtt évezredeken át a pénzérmék jelentették a kereskedelmi csereértéket. A legértékesebb régészeti leletek nagy részét még ma is a meglepően jó állapotban megőrzött ókori pénzérmék teszik ki.
Az iránytű – találjon rá a helyes útra!
Az iránytű előtti időkben nem volt könnyű dolga azoknak a tengerészeknek, akik messze merészkedtek a nyílt vizeken. A nap és a csillagok állása biztos támpontot adott, de ködös és felhős estéken nem hagyatkozhattak erre a módszerre, és csak a bizonytalanság maradt számukra. Az első iránytűt Kínában készítették a 9-11. század környékén, a Han-dinasztia idejében, és természetes mágnesességgel rendelkező vasércből készítették. Rövid időn belül az arab térségen keresztül Európában is megjelent az új találmány, ami forradalmasította a szárazföldi és tengeri közlekedést, biztonságosabbá téve a tengerentúli kereskedelmet. Az iránytű megjelenésével nemcsak a kereskedelem indult virágzásnak, de a legnagyobb felfedezéseket is lehetővé tette, elindítva ezzel Európa nagy felfedezőit is hódító útjukra.
A csodálatos találmánynak állít emléket kínálatunk egyik legkülönlegesebb érméje, a 2 unciás, antikolt eljárással készült színezüst dollár, amelybe egyedülálló módon egy iránytűt ágyazott a kibocsátó, a világhírű ausztrál Perth Mint pénzverde. Kattintson és ismerje meg ajánlatunk részleteit, szerezze meg a páratlan érmeritkaságot!
A kézi másolás vége – a könyvnyomtatás korának kezdete
Nem sokkal a kódexmásoló szerzetesek munkája után egy új, szokatlan módszer bukkant fel Németországban 1440-ben Johannes Gutenberg műhelyében. A nyomtatás technológiájában már ezelőtt is történtek jelentős előrelépések, hiszen már a kínai mesterek is foglalkoztak sokszorosítással. A valódi újdonságot az jelentette, hogy Gutenberg egyedülálló ólom- és ónbetűkkel, valamint saját készítésű, lenmagolajból és koromból készült tintával gyorsította fel a folyamatot. Ennek eredményeként a könyvnyomtatás nemcsak szélesebb körben vált elérhetővé, hanem egyben megfizethetőbb is lett, amely az első lépés volt a könyvek és a kódexek elterjedéséhez.
Megindult a könyvek „tömegtermelése”, és a tudás a történelemben először nagyobb tömegek számára lett elérhető.
A telefon - Halló, ki beszél?
Alexander Graham Bell kezdetben siket és halláskárosult emberekkel dolgozott. A telefon létrehozásának ötletét Kanadában élő édesanyja inspirálta, akinek a hallása kora előrehaladtával már nem volt a régi. Nem Bell volt azonban az egyetlen, aki az elektromos hullámok segítségével kívánt hangot továbbítani. Számos tudós kísérletezett korábban hasonló eszközökkel, mégis a feltaláló volt az, akinek végül sikerült áttörő eredményt elérnie a területen. Az első telefonkészülék végül 1876-ban született meg, a találmány pedig rövid időn belül forradalmasította a nemzetközi üzleti, valamint a magánjellegű kommunikációt egyaránt. 1922-ben, amikor Bell elhunyt, minden amerikai telefonvonal egyszerre hallgatott el egy percre.
A villanykörte – fény az éjszakában
A villanykörte nem csak az elektromosság térhódításának egyik első lépéseként tekinthető az emberiség egyik legkiemelkedőbb találmányának. Egyes történészek szerint több mint két tucat tudós kísérletezett a 18. század során különböző lámpák és fényforrások létrehozásával. Mégis Thomas Edisont tekintjük a villanykörte feltalálójának, hiszen ő volt az első olyan személy, aki képes volt egy kifogástalanul működő rendszert teljességében létrehozni.
A mesterséges fény megjelenése a mindennapi életben megváltoztatta az emberek alvási szokásait, hiszen már nem csak a napfényes órák alatt lehettek produktívak. A korábbi gyakorlattal ellentétben nem feküdtek letértek nyugovóra rögtön naplemente után, változás állt be az emberek alvási ciklusában és életvitelében is.
Az Internet – a világot összekötő hálózat
Az 1960-as évek számítógép forradalma idején már nem volt kérdéses, hogy valami óriási van készülőben.
Megszámlálhatatlanul sok ember és több csapat is dolgozott az Internetet megelőző hálózatokon, a ma ismert net közvetlen ősének azonban egy, az amerikai Védelmi Minisztériumban létrehozott hálózatot tekintünk.
Az ARPANET feladata a minisztériumi számítógépek belső összeköttetésének biztosítása volt, amellyel kapcsolatban leggyakrabban Lawrence Roberts neve kerül elő.
A felsorolt összes találmány mindennapjaink szerves részét képezi, és az emberiség fejlődését jelentősen befolyásolta azon kutatók és tudósok munkája, akik rengeteg időt és energiát fektettek abba, hogy könnyebb és minőségibb legyen a mindennapi életünk. Természetesen lehetetlen az összes jelentős találmányt egyetlen listába gyűjteni, hiszen minden, ami körülvesz bennünket, egyszer régen egy feltaláló asztalán heverő ötletként kezdte.
Források:
http://kiszamolo.hu/a-penz-rovid-tortenete/
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_Gazdt/02_02.scorml
http://www.livescience.com/33749-top-10-inventions-changed-world.html
http://www.geniusstuff.com/blogs/10-inventions-changed-world.htm
http://www.businessinsider.com/accidental-inventions-that-changed-the-world-2014-5
http://www.livescience.com/43639-who-invented-the-printing-press.html
Képek:
https://visualhunt.com/photo/121047/
https://visualhunt.com/photo/145706/
https://visualhunt.com/photo/222493/