Démokritosz élete - csakúgy, mint sok más kortársáé - számos bizonytalanságot hordoz. Ez nem is csoda, hiszen a legtöbb szavahihető forrás alapján a neves filozófus i.e. 470 és 370 között élhetett. Valószínűleg jómódú családból származott, hiszen több forrás is említi, hogy Egyiptomban és a Közel-Kelet országaiban is megfordult.
Életéről, főleg szakmai munkáiról bőségesen megemlékeztek az életrajzírók. Ezen iratok tanúsága szerint Démokritosz nemcsak filozófiai és kozmológiai kérdésekkel foglalkozott mélyrehatóan, hanem számos biológiai, etikai és zenei mű is gazdagította munkásságát.
Legjelentősebb műve talán mégis az általános atomelmélet, továbbá fontosak még a kozmológiában alkotott értekezései is. Démokritosz azt vallotta, hogy a világmindenséget alapvetően két dolog alkotja: az űr mint üres tér, valamint a benne található parányi, oszthatatlan testecskék megszámlálhatatlan sokasága, vagyis az atomok. A tudomány jelenlegi állása szerint nem is tévedett olyan sokat, ráadásul mindezt csaknem 2 500 évvel ezelőtt.
Démokritosz hatása akkora mértékű volt az ókorban, hogy sok olyan művet is neki tulajdonítottak, amikhez valójában semmi köze nem volt. A kor szakmai versengéseit jellemzi, hogy Platón, Démokritosz kortársa egyetlen művében sem említette kollégáját. Ez már csak azért is érdekes, mert számos helyen érződik annak hiánya, hogy megemlítse Démokritosz tanait, különösen ott, ahol ellentmondásba keveredik azokkal. Egyes források szerint Platón még ennél is tovább ment, egy alkalommal ugyanis el akarta égetni Démokritosz könyveit.
Az utókor számos legendával szőtte körbe a filozófus életét, sokan varázslónak tartották. Mindenki jól ismerte az élet iránti hatalmas rajongását, így ragadhatott rá később a „nevető filozófus” becenév. Az egyik legérdekesebb anekdota szerint elvesztette a látását, ráadásul a saját keze által, ugyanis nem akarta látni az emberek gonoszságát.
Diogenész Laertiosz így írt Démokritoszról:
„Azt mondják … Athénba is elment, és nem törte magát, hogy ismertté váljék, mert megvetette a hírnevet. Hogy Szókratészt is ismerte, de az nem ismerte őt, arról maga számol be, mikor ezt mondja: Elmentem Athénba, és senki sem ismert.”
Kínálatunk legelső görög arany érméjét, mellyel Démokritosz előtt kívánunk tisztelegni, a neves filozófus portréja és az atomszerkezet klasszikus modellje díszíti. A legkiválóbb verdei minőségben, tükörverettel készült érme elő- és hátlapi motívumai gyönyörűen kirajzolódnak a tükörfényes háttéren.
Források:
http://erettsegi.com/tetelek/filozofia/gorog-atomizmus-demokritosz-es-epikurosz-atomelmeletenek-osszehasonlitasa/
Képek:
Démokritosz mellszobra: http://farm6.staticflickr.com/5297/5480353202_23fb965d5b_o.jpg