A középkor viharos évszázadai a nagyhatalmú uralkodókat sem mindig kímélték. Így volt ez az Árpád-házi királyok, valamint az őket követő dinasztiák esetében is. A legendás királyok életútja azonban gyakran sokkal kalandosabb titkokat rejteget, mint amelyeket a történelemkönyvek feltárnak előttünk. Legyen szó viszontagságos trónutódlásról, tiltott szerelmi viszonyokról vagy akár személyes bosszúhadjáratról, a magyar uralkodók élete és története számos olyan titkot rejt, amelybe nem minden nap nyerhetünk betekintést. Most néhány királyunk életét vettük górcső alá.

Hunyadi Mátyás, az „igazságos”

Mátyás azon királyaink egyike, akik napjainkban is élénken jelen vannak a köztudatban. Uralkodásáról az ország virágzása, a reneszánsz művészet elterjedése és egy erős és elismert király jut először eszünkbe. Saját korában azonban Mátyás elsősorban határtalan igyekezetéről és radikális intézkedéseiről volt ismert. Mivel egész uralkodása során a német-római császári trónért küzdött, komoly háborúkba vetette bele magát, amelyek rengeteg pénzt emésztettek fel az uralkodói kincstárból. A harcok finanszírozását a legkülönfélébb adók kivetésével ellensúlyozta, ennek eredményeképp azonban nem tűnt fel jó színben a parasztság és a köznép szemében, így saját korában közel sem volt az a népszerű uralkodó, akinek ma tekintjük.
 

A középkor legműveltebb uralkodója

Könyves Kálmán apja, I. Géza halála után nagybátyja, Szent László király gyámsága alá került, aki a fiút műveltsége és éles esze miatt a kezdetektől fogva papnak szánta. Lászlónak nem született fiú gyermeke, így Kálmánt nevezte ki utódjául, trónra lépése után pedig hatalmát megosztotta öccsével, Álmossal, aki hercegséget kapott. Az utókor elsősorban kiemelkedő műveltsége miatt emlékezik az uralkodóra, akinek udvarában virágzott az irodalom és a szellemi élet. A Képes Krónikában leírtak szerint Kálmán többek között púpos, sánta, kancsal és dadogó volt, azonban a kor elvárásainak és az egyház szabályainak figyelembe vételével valószínűtlen, hogy így trónra léphetett volna.
 

III. András – valóban vele halt ki az Árpád-ház?

Az Árpád-ház kerek három évszázadon keresztül uralta a magyar trónt, ezt az időszakot azonban számos helyen vitatják a krónikások és a történészek. III. András uralkodása és származása több szempontból is kérdéseket vethet fel, hiszen a király unokájának életútja igen kalandos volt.  Mikor II. András király a Szentföldről készült hazatérni, Itália felé vezetett az útja, ahol feleségül vette az estei őrgróf lányát, aki vele tartott Magyarországra. András halálakor felesége már várandós volt, azonban fiát, Istvánt otthon, Itáliában hozta világra. Az ő fiaként született Velencében a későbbi III. András, akinek neveltetése során trónigényét számtalan alkalommal hangsúlyozták. A király származásának megkérdőjelezése annak tudható be, hogy számos idegen adta ki magát akkoriban András hercegnek a magyar trón megszerzésének reményében, azonban a csalókat minden alkalommal sikerült leleplezni.
 

3 trónkövetelő, 5 koronázás

Az 1301-ben elhunyt III. András halála után élet-halál harc alakult ki a magyar trónért, amelynek első lépése a koronázás volt. A hármas szertartásrend a 13. század közepétől vált elterjedtté, a leendő uralkodót Székesfehérváron maga az esztergomi érsek koronázta meg a Szent Koronával. Így fordulhatott elő az, hogy Károly Róbert fejére nem kevesebb mint három alkalommal került fel a korona, hogy végül valóban megfeleljen a szigorú szertartásrend követelményeinek. Megkoronázták azonban a cseh származású Vencelt is, így az Árpád-ház kihalása után a két fiatal király szinte azonnal két táborra osztotta az országot. A trónviszályt végül a pápa segítsége oldotta meg. VIII. Bonifác Vencel igényét pápai bulla segítségével semmisnek nyilvánította, azonban Károly Róbert előtt még rögös út állt a teljes hatalom megszerzéséig. A minden feltételt kielégítő koronázásra csupán 1310-ben került sor.

A Magyar Királyság dicső évszázadaira emlékezünk vissza „Aranyba zárt történelem” névre keresztelt éremsorozatunkkal, amely egyaránt megidézi a viszontagságos és büszke évszázadokat történelmünkben. Arany királyok kollekciónk első elemeként államalapító királyunk, Szent István arcképe került elhelyezésre színarany érmen, amely egyedülálló gyűjtői élményt kínál. Ezáltal állítunk méltó emléket az Árpád-ház legelső és legjelentősebb uralkodójának, akinek vérvonala még 300 éven keresztül meghatározta országunk történelmének alakulását. A formabontó, lapka alakú érem a legkiválóbb tükörveret minőségben, színtiszta aranyból készült, így valóban egykori királyainkhoz méltó numizmatikai kibocsátás.

Magyar Éremkibocsátó Kft. - Magyar királyaink kalandos élete

 

 

 

Források:
http://mult-kor.hu/koranak-minden-uralkodojat-felulmulta-tudomanyaval-konyves-kalman-20160203
http://mult-kor.hu/tenyleg-iii-andras-volt-az-utolso-arpad-hazi-kiraly-20160114
http://mult-kor.hu/arpad-hazi-remhistoriak-20150527
http://mult-kor.hu/20100827_a_kiraly_akit_haromszor_koronaztak
http://tortenelemcikkek.hu/node/203

Képek:
http://mult-kor.hu/arpad-hazi-remhistoriak-20150527

 

 

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ annak érdekében, hogy weboldalunk szolgáltatásait optimalizálhassuk látogatóink számára. Jelen weboldal használatával Ön elfogadja, hogy a weboldal megtekintésére használt számítógépen vagy más eszközön a weboldal cookie-kat helyezzen el. További információ...