Oroszország utolsó cárja a források szerint a legkevésbé sem volt alkalmas az uralkodásra, hiányoztak belőle a vezetői képességek. Persze gyermekkorában a megfelelő, cárevicseket megillető neveltetésben részesült ő is, egyik tanítója pedig a Szent Szinódus társaság elnökségének tagja volt, akik úgy tartották, hogy a monarchia isteni elrendeltetésű rendszer, melynek hiányában képtelenség lenne egy akkora birodalom irányítása, mint Oroszország. A cár és családjának tragikus halálához, és a monarchia megszűnéséhez vezető események láncolatát igyekszünk kibogozni mai blogbejegyzésünkben.

Miklós kitűnő tanuló volt, és a családi törvények szerint a cári testőrségnél katonai kiképzésben is részesült. Egy alkalommal, amikor a Távol-Keleten teljesített szolgálatot, egy elmebeteg japán rendőr karddal támadt rá, és ez az élmény egész életére meghatározta a japánokhoz fűződő viszonyát.

A cárevics apja halála után azonnal átvette a birodalom ügyeinek irányítását, és még abban az évben feleségül vette szerelmét, Viktória brit királynő unokáját, a későbbi Alexandra Fjodorovnát. A hivatalos megkoronázására csak mintegy két év múlva került sor, az előkészületek pedig rengeteg pénzt felemésztettek. A királyi pompának és fényűzésnek valóban csillagászati volt az ára, a cárné ruhája például nagyjából 20.000 rubelért készült el, miközben egy átlagos munkás évi keresete alig érte el a 300 rubelt.

A ceremónia utáni negyedik napra szabadtéri ünnepséget hirdettek ki ökörsütéssel és ingyen sörrel a város határában elterülő mezőre. A szervezők alaposan alábecsülték a tömeget, akik már kora reggel odaözönlöttek a helyszínre. S bár reggel nyolcra volt kihirdetve a hagyományos ajándékosztás, a szegény, éhező emberekből álló tömegben az a hír terjedt el, hogy már 7-kor elkezdték a kiosztást. Emiatt hirtelen roham alakult ki, a régen hadgyakorlatokra használt, lövészárkokkal teli mezőn egymást taposva tolongtak az emberek előre. A gépezet beindult, a pánikba esett tömeget már nem lehetett megállítani. Másnapra több mint 1400 halottat számláltak össze.

A cár le akarta mondani ugyan a tragédia utáni napra kitűzött hivatalos fogadását, melyet francia kapcsolataik ápolása miatt rendeztek, de tanácsadói lebeszélték róla, mondván, túl fontos dologról van szó. És bár még aznap 100.000 rubelt adományozott az áldozatok családjának, az úri pompában megtartott hivatalos esemény tényét a nép a tragédia fényében kifejezetten provokációnak élte meg, úgy érezték a cár érzéketlen alattvalói halála iránt. Ekkor ragadt rá a cárra a „Véres Miklós” gúnynév.

Ahogy uralkodása kezdődött, úgy is fejeződött be, tragédiával. Miközben folyamatosan a forradalmi mozgalmak felszámolásával foglalta el magát, a nép szemében önkényes, könnyen befolyásolható és gőgös uralkodóvá vált.

Végül az 1917-ben kitört polgári forradalom lemondásra kényszerítette, és ezután házi őrizetbe helyezték az egész cári családot. S bár úgy tűnt, hogy így már viszonylagos biztonságban vannak, a következő év júliusában egy szovjet különítmény kegyetlenül lemészárolta az egész családot. Így ért véget a Romanovok több mint 300 éves uralkodása.

 

Források:

mult-kor.hu

magyartudat.com

olvass-erdekessegeket.blog.hu

 

Képek:

Koronázás - mult-kor.hu

A cári család (balra a cári család, jobbra II. Miklós és unokatestvére V. György brit uralkodó) - cdn.blog.hu