A Mikulás – más néven Szent Miklós – hosszú múltra tekint vissza a karácsonyi hagyományokkal. Ma elsősorban a vidám, piros ruhás férfiként tartják számon, aki december 6-án vagy karácsony estéjén játékokat hoz a jó magaviseletű lányoknak és fiúknak, de története egészen a 3. századig nyúlik vissza, amikor Szent Miklós a földön járt, és a világ védőszentje lett.

A Mikulás legendája több száz évre vezethető vissza egy Szent Miklós nevű szerzetesre. Úgy tartják, hogy Nicholas valamikor Krisztus után 280 körül született Patarában, Myra közelében, a mai Törökországban. Jámborsága és kedvessége miatt nagyra becsült Szent Miklós számos legenda tárgyává vált. Azt mondják, hogy minden öröklött vagyonát odaadta, és vidéken járt, hogy szegényeken és betegeken segítsen. Az egyik legismertebb Szent Miklós-történet az, amikor megmentett három szegény nővért attól, hogy apjuk lányai ártatlanságát bocsájtsa áruba. Az ifjú Szent Miklós, értesülvén a készülő bűnről, három egymást követő éjjelen egy-egy erszény aranyat dobott be a nemes ablakán, hogy a lányok tisztességesen férjhez mehessenek. Az apa nagyon szerette volna megtudni, ki volt a jótevő. Amikor Szent Miklós harmadjára is visszatért, kileste, utána futott, és lábaihoz borulva köszönte meg neki az ajándékot, másnaptól pedig hálás szívvel, széltében-hosszában mesélte a történteket. Szent Miklós híre csakhamar messze földön elterjedt.

Szent Miklós

Hosszú évek alatt Miklós népszerűsége tovább terjedt, és a gyermekek és a tengerészek védelmezőjeként vált ismertté. Ünnepét halálának évfordulóján, december 6-án tartják. Évszázadokkal később Európában, a protestáns reformáció terjedésével – amely helyteleníti a szentek csodálatát, kultuszát – a “Mikulás” ünnepe december 6-ról december 25-re tevődött. Így próbálták meg a hangsúlyt Szent Miklósról Jézus felé fordítani, és a szent legendáját halványítani, feledtetni. Ekkor az Egyház egy másik megnevezést alkotott: “Christ Kind”, ami Németországban  terjedt el leginkább, mint az ajándékok hozójának neve, megnevezése. Ez a mai “Krist Kindle” megnevezés elődje, ami Németországban és Észak Amerika egyes részein azóta is használatos.

Hagyományosan ezt (December 6-át) tartották a nagy vásárlások vagy a házasságkötések szerencsés napjának. A reneszánsz korban Szent Miklós volt a legnépszerűbb szent Európában. Még a protestáns reformáció után is, amikor a szentek tisztelete kezdett elcsüggedni, Szent Miklós megőrizte jó hírnevét, különösen Hollandiában. A Mikulás jelenlegi ábrázolása Thomas Nast karikaturista 1863-ban a Harper's Weekly számára készített képeken alapul. Nast Mikulása sokat köszönhet a „Szent Miklós látogatása” című versben szereplő leírásnak. Karácsony előtt, először 1823-ban jelent meg. A Mikulás külsejét nagyban meghatározták a népszerű Mikulás-reklámok, amelyeket a Coca-Cola kampányaira készítettek. Ez a Mikulás egy fehér szakállas úriember volt, piros öltönyben, fekete övvel és fehér szőrmeszegéllyel, fekete csizmával és puha vörös sapkával. Ez az ábrázolás terjedt el a leginkább és a mai napig ezek a Mikulás ismertetőjelei.

Thomas Nast első rajza a Mikulásról

Mivel a leírások, rajzok alapján a Mikulás hideg helyen él, ahol van hó, ahol látszik a sarki fény és ahol élnek rénszarvasok, így lakhelyét illetően csak néhány eshetőség jöhetett szóba. A legenda szerint a Mikulás az Északi-sarkon él. Pontos lakhelyét senki sem ismeri, de a “Mikulás-birodalom” központja Lappföldön (Finnország legészakibb részén) alakult ki, méghozzá Rovaniemiben.

Annyi bizonyos, hogy a Mikulás története régre nyúlik vissza, és a legenda alapja mindig is a jóságos, kedves alak, a gyermekek (felnőttek) megajándékozója.

Források:

https://mikulas.info/mikulas-tortenete/

https://mikulasnap.hu/

https://mkvm.hu/a-mikulas-igazi-tortenete/

https://www.britannica.com/topic/Santa-Claus