I. Ferenc József 86 éves korában, 1916. november 21-én huny el, Bécsben. Az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója életének háromnegyed részében uralkodott: osztrák császár, magyar és cseh király volt. A 68 éven át tartó uralkodással I. Ferenc József a Habsburg monarchia leghosszabb ideig regnáló, egyben Európa negyedik leghosszabb ideig uralkodó monarchája. Hosszú uralkodását, ugyanakkor magánéletét tragédiák sora kísérte, ő mondta: „Az élet semmitől sem kímélt meg.”. Mindennek ellenére azonban I. Ferenc József nevéhez számtalan jelentős esemény kapcsolódik: például az aranyalapú pénznek, a koronának a bevezetése. Ha szeretne többet megtudni a 19. századi Európa meghatározó alakjának életéről, tartson velünk!

Érdekességek I. Ferenc Józsefről

Ferenc József pedáns munkájáról, munkabírásáról volt híres. Az elterjedt tévhittel ellentétben például nem gyűlölte a magyarokat, tökéletesen írt és beszélt magyar nyelven, feleségével, a sokak által Sisi-ként ismert császárnével például éppen magyarul levelezett. Gyakran tartózkodott Budán, majd Gödöllőn a felesége, Erzsébet társaságában. Kedvelte a visszafogott, vidéki magyar életet, a magyar királyi udvar nyugalmát.

Olvasson tovább, hogy megtudjon további öt különös érdekességet I. Ferenc Józsefről, az ellentétes megítélésű uralkodóról.

1. Ködös pletykák az édesapja kilétéről

I.Ferenc József édesanyja Wittelsbach Zsófia Friderika főhercegnő volt. Apja pedig - a hivatalos források és történelemkönyvek szerint - Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly, osztrák főherceg. Ferenc Károly és Zsófia Friderika házasságából összesen öt gyermek született: Mária Anna, aki ötévesen meghalt, I. Miksa mexikói császár, Károly Lajos főherceg - a későbbi Ferenc Ferdinánd trónörökös apja -, valamint Lajos Viktor főherceg. Az édesanya, Zsófia főhercegné kedvence azonban Miksa és Ferenc József voltak, ugyanis a pletykák szerint az ő apjuk a Sasfiók, Napóleon Bonaparte volt, akit osztrák édesanyja révén a Habsburgok neveltek. Zsófia vélhetően azért folytatott viszonyt I. Napóleon francia császár egyetlen törvényes fiával, mert Ferenc Károllyal ellentétben az művelt és tisztelettudó volt. Sajnos azonban beteges is, minek következtében 1832-ben Schönbrunnban elhunyt.

2. I. Ferenc József, a megszokások és a rendszeresség rabja

A császár beállítottsága inkább volt hivatalnoki, mint császári: pedáns munkájáról, munkabírásáról volt híres, de a megszokások rabja volt. Minden nap ugyanakkor, hajnali 4-kor kelt, és minden este 8-9 óra körül feküdt le. Egyszerű vaságyon aludt, szerette a smarnit, a sört, kedvence volt a Tafelspitz és az Ischler. Szigorúan vette a spanyol etikettet, mélyen vallásos életet élt, szeretett vadászni és hosszú sétákat tenni a Schönbrunn parkjában.

3. Takarékos volt vagy fukar?

Ferenc Józsefnek számos olyan becsípődése volt, amelyeket olvasva csak nehezen lehet eldönteni, hogy vajon az uralkodó nagyon takarékos vagy sokkal inkább fukar volt. Például nehezen vált meg még a szőrét hullató borotválkozópamacsától, de levágta az elolvasott jelentések és iratok üresen maradt részeit, hogy alkalomadtán felhasználhassa azokat sürgöny megfogalmazásához. Sőt, még a szakadt, kopott ruháitól is nehezen vált meg, inkább rendszeresen újra és újra megvarratta, átalakíttatta azokat. Mivel tudjuk, hogy azokban az esetekben, amikor a császárné vagy a főhercegi házhoz tartozó rokonok adósságait kellett kielégíteni, akkor nagylelkű és bőkezű volt, így gondolhatjuk, hogy a kényszeres viselkedések és tárgyakhoz való ragaszkodás is csak a túlzott takarékosság miatt jellemezték az uralkodót.

4. A császár és a modern találmányok

Látható, hogy az uralkodó milyen régimódi, kényszeres életet élt, így hát nem meglepő az állítás sem, miszerint I. Ferenc József igencsak konzervatív uralkodó volt. Ennek tudatában pedig nem nehéz elképzelni, hogy nagyon nehéz volt rávenni bármiféle modern találmány használatára. Amikor a Hofburg császári palotába beszerelték a telefont, Ferenc József hozzá sem akart nyúlni. Kifejezetten lassan barátkozott meg a lifftel, a lépcsőt használta, és nem volt hajlandó beszállni a felvonóba. Aztán míg Erzsébet császárné magának és gyerekeinek szinte azonnal építtetett fürdőszobát és WC-t, addig I. Ferenc József egészen a 19. századig változatlanul megőrizte a középkori berendezését. Ketterl udvari lakáj 1894-ben lépett az udvar szolgálatába, ő vette rá az uralkodót, hogy engedélyezze a lakosztályába való fürdő- és WC helyiség beépítését. Lassanként ezután nyitott a világ felé, megismerkedett a fonográf és a ventilátor használatával, sőt, hosszas rábeszélés után még az autóba is hajlandó volt beülni.

5. Kegyetlen tragédiák sora

Életében súlyos tragédiák követték egymást: Miksa öccsét 1867-ben forradalmárok végezték ki, ezután, a következő évben meghalt édesanyja, majd 1878-ban édesapja. 30 éves fia, Rudolf főherceg 1889-ben lett öngyilkos. Végül felesége, Erzsébet lett merénylet áldozata 1898. szeptember 10-én. Az uralkodó a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolását már szinte hidegvérrel fogadta 1914-ben.
1916-ban már javában folyt az I. világháború. A császár azonban a megszokott módon folytatta életét egészen november 20-ig, amikor viszont már rosszul érezte magát, beteg volt. Másnap hajnalban rendkívül korán kelt, délutánra nagyon magas láza lett, de a makacs uralkodó csak estére került ágyba. Tüdőgyulladás vitte el 86 évesen, november 21-én este 9 órakor, 68 évi uralkodás után. Már nem érte meg a monarchia széthullását és uralkodóháza trónfosztását.

+1. I. Ferenc József és a magyarok

Magyarország a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult, Budapest lett Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa. Soha nem látott jólét köszöntött be, amely az utókor emlékezetében csak „boldog békeidőkként” élt tovább. Az uralkodó felesége, Sissi kiváltképp szerette a magyarokat, és mivel menekült anyósa, Zsófia főhercegné elől, idejének jelentős részét Magyarországon töltötte. Közbenjárása révén I. Ferenc József is “ferencjóskává” szelidült a magyarok előtt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia aranyalapú forintja után 1892-ben kezdték verni az új aranyalapú pénzt, a koronát. A kisebb címletek, így az egy-, két- és ötkoronások ezüstből készültek. A mindennapi forgalomba szánt magyar ezüst koronák előlapján Ferenc József babérkoszorús portréja  volt látható. A hátlapot a Magyar Királyság Szent Koronája díszíti.

Szerezze meg a több mint 100 éves, eredeti történelmi arany érmét!

Források:

https://mult-kor.hu/az-utolso-pillanatban-dolt-el-hogy-ferenc-jozsef-nem-ii-ferenc-neven-lep-tronra-20191121
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wittelsbach_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9
http://tortenelemcikkek.hu/node/352
https://www.visitingvienna.com/culture/franz-joseph/
https://www.visitingvienna.com/culture/franz-joseph/
https://www.britannica.com/biography/Franz-Joseph
https://www.hirlevelplusz.hu/vasagyon-aludt-szerette-smarnit-sort-10-erdekesseg-ferenc-jozsefrol/
https://mult-kor.hu/az-utolso-pillanatban-dolt-el-hogy-ferenc-jozsef-nem-ii-ferenc-neven-lep-tronra-20191121
https://torimaskepp.blog.hu/2018/07/30/5_erdekesseg_ferenc_jozsefrol_amirol_a_tankonyvek_nem_beszelnek
https://www.britannica.com/biography/Franz-Joseph
https://www.britannica.com/biography/Franz-Joseph/The-Hungarian-compromise-and-the-dual-monarchy