Nemzeti dal, 12 pont, Pilvax kávéház, kokárda – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetével már kisiskolás korunkban megismerkedünk. Tanulunk Gróf Széchenyi István önzetlenségéről, Kossuth Lajos bátor fellépéséről és Petőfi nemes szerepvállalásáról. A forradalom és szabadságharc korszaka hazánk egyik legizgalmasabb és legeseménydúsabb időszaka, amelyről számos, kevésbé köztudott érdekességet osztunk most meg Olvasóinkkal.

1. Mikor kezdődött a forradalom?

Annak ellenére, hogy Magyarországon március 15-én robbant ki „hivatalosan” a forradalom, az európai forradalmi hullám Párizsból kiindulva már februárban kitört. 1848. február 25-én megdöntötték Lajos Fülöp francia király uralmát, aki Angliába menekült, a forradalmárok pedig kikiáltották a Második Köztársaságot. A párizsi példa is nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar nép is kiálljon jogaiért és függetlenségéért.

2. A kokárda eredete

Magyar Éremkibocsátó Kft. - A Pilvax kávéház korabeli ábrázolásonA trikolórt, azaz a háromszínű magyar zászlót Európában az 1789-es francia forradalom tette divatossá és innen terjedt át más nemzetekhez. Általános szokás a kokárda különböző formáinak a hadseregben való használata, ám polgári körökben sehol nem vált annyira fontos nemzeti jelképpé, mint a magyaroknál. Bár a köztudatban az él, hogy az a változat a helyes, amelyben a piros van kívül és a zöld belül, valójában nem ez az igazság. A nemzetközi normák szerint ugyanis a nemzeti zászló felső sávja kerül belülre, az alsó pedig kívülre.

3. Miért pont a Pilvax?

Az ikonikus kávéház vezetését 1842-ben vette át Pilvax Károly, innen ered a név. Néhány évvel később Fillinger János vette bérbe, aki bár megtartotta a nevet, hamarosan a legtöbb környékbeli Fillinger kávéházként kezdte emlegetni a helyet. A kávéház vonzerejét egy egészen hétköznapi dolog adta: a reggeli kávé mellé ingyen reggelit kapott az oda betérő.

4. Petőfi és a Nemzeti dal

Sokak fejében él az a kép Petőfiről, amint nemzeti hősként kiáll a Nemzeti Múzeum lépcsőjére és elszavalja a Nemzeti dalt. Bár emléktábla is tanúskodik a neves eseményről, az valójában sosem – vagy nem épp úgy – történt meg, mint ahogy azt gondoljuk. Petőfi sem említi a naplóbejegyzéseiben, és a márciusi ifjak visszaemlékezéseiben, de még a nap eseményeiről szóló hírlapi tudósításokban sem lehet arról olvasni, hogy Petőfi elszavalta volna a Nemzeti dalt a Múzeumkertben. Annyi biztos, hogy a szakadó eső ellenére mintegy 10.000 ember gyűlt a múzeum elé, ahol Petőfi egy rövid beszédet mondott.

5. A Landerer-nyomda

Az iskolában megtanultuk, hogy a márciusi ifjak március 15-én délelőtt, kezükben a megírt 12 ponttal elfoglalták Landerer és Heckenast nyomdáját. Erre azért volt szükség, mert nem volt cenzori bélyegzőjük, ami szabad kezet adott volna a nyomtatáshoz. Mivel a felkelők oldalán állt, a fiatalokat maga Landerer buzdította arra, hogy foglalják el a nyomdát és tegyék a Magyar Éremkibocsátó Kft. - A szabad sajtó első terméke, a 12 pontdolgukat. A nyomdatulajdonost a látszat kedvéért - és saját kérésére - bezárták az irodájába, nehogy baja legyen a történtekből. A forradalom pedig ezért jelent egyet a szabad magyar sajtó napjával.

6. Táncsics kiszabadítása

A március 15-i események fontos eleme Táncsics Mihály kiszabadítása. A nép hősiessége semmiképp sem vonható kétségbe, azonban nem árt tudni, hogy az akció viszonylag könnyen ment, ugyanis a börtön ablakain nem volt rács, az osztrákok csak bedeszkázták a nyílásokat. A forradalmi tömegnek mindössze le kellett feszítenie a deszkákat, Táncsics pedig egyszerűen belépett az ablakból a hintóba. Börtönbüntetését sem egy hagyományos börtöncellában, hanem az úri foglyoknak járó utcai szobában töltötte.

7. Szenvedélyes felkelő

A kiváló szónoki képességekkel megáldott ifjú történetíró és tanár, Vasvári Pál igen nagy népszerűségnek örvendett a pesti asszonyok körében. A történet szerint azért késett el a március 15-i felvonulásról, mert a haza szolgálata helyett inkább a magyar asszonyoknak tette a szépet.

8. Nők a forradalomban

A hölgyek 1848-49-es szerepvállalásáról sajnos kevés szó esik, pedig voltak, akik nemcsak férjük és fiaik támogatásával, hanem a csatatéren is harcoltak a magyar szabadságért. Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos húgát 1849. április 16-án a tábori kórházak főápolójának nevezte ki a kormányzó. Három hónap alatt Zsuzsanna körülbelül 70 tábori kórházat szervezett meg. Teleki Blanka grófnő pedig tudatosan vállalta a független nő szerepét: 1846-ban leánynevelő intézetet nyitott a fővárosban, ahol a márciusi ifjak már említett kiválósága, Vasvári Pál tanította lelkesen az ifjú hölgyeket magyar történelemre. A magyar szellemű oktatásért, forradalmi tartalmú könyvek és képek terjesztéséért és az 1848-as politikusok rejtegetéséért őt is letartóztatták. Egy másik bátor nő, Lebstück Mária pedig arról vált híressé, hogy férfiruhát öltött és beállt a magyar honvédseregbe, 1849 januárjában pedig már a feldunai hadtestben harcolt. A kápolnai csatában megsebesült, ám hősiességéért Dembinski tábornok hadnaggyá léptette elő.

9. Tábornokból lett bűnbak

A forradalom után a legméltatlanabb sors Görgey Artúrnak jutott. A tábornok 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert, így árulóként vonult be a történelembe. Görgey szándékosan választotta az oroszok előtti megadást, ezzel is kinyilvánítva, hogy nem lázadás történt - ahogy a Habsburg hatalom állította -, hanem egy nagy múltú nemzet kelt fel a szabadsága kivívásáért. Mivel a magyar népnek egy bűnbakra volt szüksége, akit felelőssé tehet a szabadságharc bukásáért, Kossuth – igazságtalanul – hazaárulónak nevezte bajtársát, Görgeynek pedig élete végéig el kellett viselnie az őt ért támadásokat.

10. Mit ünnepel a világ március 15-én?

Bár nekünk az 1848-as forradalom eseményei miatt emlékezetes, március 15-ét egészen más okból ismerik a világ többi tájain. 1983 óta március 15. a fogyasztóvédelem nemzetközi napja, emellett 1997 óta a nemzetközi rendőri brutalitás ellenes nap. Fehéroroszországban az alkotmány napja esik március 15-re, de különcebb ünnepekért sem kell sokat keresgélnünk: a földimogyoró-kedvelők napja, a vallomások napja, de a Szép Heléna Körtéje nevű desszert napja is március 15. 


Nemzeti ünnepünk előtt tisztelegve büszkén ajánljuk figyelmébe a numizmatikai innovációt: a 24 színezüst érméből álló puzzle érme szettet, amelyet Thorma János ikonikus festménye, a Talpra magyar! című kép ihletett.

Március 15. alkalmából 15% kedvezménnyel tehet szert a szigorúan limitált színezüst érme szettre! 

Részletekért kattintson >>

Magyar Éremkibocsátó Kft. - Talpra magyar! 24 darabos színezüst érme szett

Források:

https://www.nyest.hu/hirek/amit-a-kokardarol-tudni-kell
https://mult-kor.hu/meg-hideg-vizzel-sem-lehetett-felebreszteni-a-brtnebol-szabadulo-es-elpilledo-tancsicsot-20170628
https://index.hu/tudomany/til/2019/03/15/petofi_sandor_nemzeti_muzeum/
https://mult-kor.hu/20110314_noi_sorsok_184849ben
https://qubit.hu/2018/03/15/81-dolog-amit-biztosan-nem-tudtal-marcius-15-rol
https://www.origo.hu/tudomany/20190813-kossuth-igaztalanul-sarozta-be-gorgey-arturt-az-arulas-vadjaval.html