A Honfoglalás születése
Az 1891-es évben, az éppen épülő országház falai még üresen álltak. Ekkor kérték fel a kor egyik vitathatatlanul legjelesebb festőjét, Munkácsy-t arra, hogy fesse meg a Honfoglalás című festményt.
A művésznek több sem kellett, elfogadta a kihívást: számtalan fotótanulmányt készített, különféle modelleket, korabeli viseleteket és kellékeket tanulmányozott, és bejárta az országot hiteles forrásokat kutatva. A történelmi hűség az egyik legfontosabb tényező volt számára a Honfoglalás kidolgozása közben, maga a festmény végül 1893-ban készült el.
A Honfoglalás így vált Munkácsy egyetlen olyan képévé, amely a magyar történelem egyik legjelesebb eseményét dolgozza fel. Ezt a sokalakos kompozíciót sokak szerint színpadiassá tette a lovon ülő, karakteres Árpád vezér alakja, azonban magát a művészt sokkal magasztosabb cél hajtotta. Munkácsy így kívánt visszanyúlni a historizáló festészet ünnepélyes, magasztos hangulatvilágához, mindemellett már-már az impresszionizmus eszményét is megragadta a szabadban festés hangulatának megidézésével.
A Honfoglalás és a botrány
Munkácsy már a nyolcvanas évektől a században egyre inkább terjedő betegségtől, a szifilisztől szenvedett, mely jelentősen megakadályozta munkáinak elkészítésében. Ám még ez a megterhelt állapot sem tudta megállítani a festőt abban, hogy 1891 és 1893 között vászonra vigye méltán világhírűvé vált festményét, a Honfoglalást. A kormány megbízásából a honfoglalás millenniumára készített mű bemutatásakor viszont szinte azonnal kitört a botrány.
A kép középpontjában fehér lovon ülő Árpád vezér vonásaiban erősen emlékeztetett az akkori miniszterelnökre, Tisza Istvánra. Efölött még talán szemet hunytak volna a korabeli kritikusok, ám Árpád vezér előtt szlávok hajtanak térdet, ami a szláv államok tagjainak nem tetszett, sőt, még a nyíltan oroszbarát francia sajtó is támadni kezdte a festőt.
Az ezredforduló lezajlása után egyre jobban erőt vett rajta az elmebaj, amin sokat rontott a fiatal korában elkapott szifilisz. Szanatóriumba került, palotáját pedig elárverezték. Műveit egyre többen kritizálni kezdték, ám ez már nem jutott el az elméjéig.
A Honfoglalás körüli botrány következtében végül a festmény az eredeti tervek helyett – miszerint a felsőház üléstermének falát díszítette volna – az Országház egy kisebb termébe került, ahol a mai napig megtekinthető.
Ezt a páratlan és közismert művet örökítettük meg a színarannyal Bevont Honfoglalás érmen, melynek előlapján a méltán világhírűvé vált „Honfoglalás” látható, Árpád vezérrel a középpontban. Az éremkülönlegességet most korlátozott ideig kedvezményes áron, mindössze 3990 Ft-ért rendelheti meg!
Forrás:
http://mek.oszk.hu/04200/04238/html/elemzes.htm
https://cultura.hu/kultura/munkacsy-mihaly-csak-festeni-akart/
https://moly.hu/enciklopedia/munkacsy-mihaly-honfoglalas
https://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly
Képek:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly