Hogy miért tette mindezt?
A motivációja egyszerű volt. Géza feleségéül Saroltot, az erdélyi gyula lányát választotta, akinek udvara ekkor már keresztény volt. Tudta, hogy Bizáncban már csak második számú törzsfő lehetett volna, valamint azt is, hogy a keleti egyház nagy befolyása révén könnyedén magába olvaszthatta volna a fiatal magyar fejedelemséget. Többek közt ezért is változtatott a frissen alakult Német-római Birodalommal kezdetben kialakított ellenséges kapcsolatán. Később ő hozatta be az első nyugati papokat is országunk területére.
Munkáját fia, Vajk fejezte be, aki legyőzte a korábbi fejedelmi hagyományokhoz ragaszkodó pogány vezetőket, Koppányt és Ajtonyt. 1001. január 1-én koronázták I. Szent Istvánként első Árpád-házi királyunkká, így lett felesége, Gizella az utolsó magyar fejedelemasszony és az első magyar királyné. Nagyban hozzájárult a kereszténység elterjedéséhez Magyarországon az a miseruha, amely a feleség közbenjárására készült, s melyet később a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, majd a koronázó templommá vált bazilikában a magyar királyok koronázási palástja lett.
István fiának, Imre hercegnek hirtelen bekövetkezett halálát követően a trónutódlás kérdése viszályt szított. A trónért vívott harcban a király által választott Orseolo Péter állt szemben a magyar nagyurak támogatását élvező Aba Sámuellel. A harcoknak I. András és I. Béla vetett véget, akik a Vata-féle pogányfelkelés zűrzavarát kihasználva szerezték meg a trónt, majd szilárdították meg hatalmukat.
I. András felesége Rurik Anasztázia volt, akivel még bujdosó herceg korában kötött házasságot feltehetőleg 1037-ben. Mikor András 1046-ban elfoglalta a trónt, ő is követte férjét Magyarországra, ahol később a Tihanyi-félszigeten monostort alapított.
Nem sokkal később Szent László került a trónra, aki további intézkedéseket hozott a kereszténység megerősítésére, többek között bevezette a kötelező templomba járást, és megtiltotta a pogány áldozásokat. A terjeszkedés és a belpolitika megszilárdulása révén Magyarország a 11. század végére Közép-Európa egyik legjelentősebb hatalmává vált, így I. László erős államot hagyhatott fiára, Kálmánra.
Az eredetileg papnak készülő Könyves Kálmánt korának egyik legműveltebb uralkodójaként ismerjük. Szicíliai Felíciával kötött frigye az Árpád-ház uralkodóinak első olyan házassága volt, ami már nem német, hanem más nyugat-európai családi kapcsolatok nyomán született.
Kálmán halála után az ország fejlődése megtorpant. Fia, II. István elvesztette Dalmáciát, vereséget szenvedett az orosz fejedelemséggel szemben, s trónörökös hiányában a hatalmat kénytelen volt II. (Vak) Bélára hagyni, aki fiával, II. Gézával együtt uralkodott. Rövid uralkodásuk alatt azonban nem sikerült kellően megszilárdítani hatalmukat, így az őket követő III. Istvánnak folyamatosan ellenkirályokkal kellett megküzdenie hatalma megtartásáért.
Ezután István testvére, III. Béla került a trónra, aki bizánci tapasztalatainak és tehetségének köszönhetően újra fel tudta virágoztatni az ország gazdaságát és kultúráját. Halálára Magyarország vált a vezető hatalommá Közép-Kelet-Európában. Első felesége, Anna hatására a burgundiai ciszterci rend fő támogatójává vált. Ekkor alakultak a ciszterci apátságok a Pilisben, Pásztón, Zircen és Szentgotthárdon. A leírások szerint Anna méltó és befolyásos társa volt férjének.
Béla halála után az uralkodók hatalma hanyatlásnak indult, melyhez nagyban hozzájárult fiainak trónharca. Az őt követő II. András trónra kerülése után hatalmának megszilárdítását a híveinek adományozott földbirtokoktól remélte, így azonban bevételek nélkül maradt. Ezek pótlására rendszeresen rendkívüli adókat vetett ki, valamint pénzrontással is próbálta növelni bevételeit. Katonai vállalkozásai sok pénzt emésztettek fel, ám eredmény nélkül végződtek, amiért az ország vezető emberei lassan szembefordultak vele, míg végül elégedetlenségükben meggyilkolták feleségét, Gertrúdot.
Halálát követően fia, IV. Béla került a trónra, aki szakított apja politikájával, és elkezdte visszavenni a királyi birtokokat. Ennek következtében azonban maga ellen fordította a földbirtokosokat. Az 1240-42-es tatárjárás során vereséget szenvedett a muhi csatában, és elmenekült. A tatárok távozása után hazatért, és újjáépítette az országot, így nyerte el a „második honalapító” nevet.
IV. Béla utódai tehetetlenek voltak a megerősödött nagybirtokosok hatalmával szemben, így hatalmas területek kerültek ki a királyok felügyelete alól. Így III. András uralkodása alatt egyes főurak, például Csák Máté függetlenítették magukat az uralkodótól, valamint saját gazdaságot és kereskedelmet alakítottak ki földjeiken.
Utolsó Árpád-házi királyunk, III. András 1301-ben örökös nélkül hunyt el, így dinasztikus házasságok keretében külföldi királyok szálltak harcba a magyar trónért, s ez Árpád uralkodóházának a végét jelentette.
Kedves Olvasó, engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljuk:
A különleges éremművészeti alkotást, az Arany királyok kollekció első darabját, amely Szent István királyunknak állít emléket. Ön is megrendelheti az országunk jelentős történelmi eseményeit megörökítő, rendkívüli emlékérmet 29 990 Ft-os kedvező áron!
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1z
http://www.kiralyokeskeresztek.hu/magyar-kiralyok/
Képek forrása:
https://www.kiralyokeskeresztek.hu/magyar-kiralyok/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tat%C3%A1rj%C3%A1r%C3%A1s
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Munkacsy_Mihaly_Honfoglalas_(colored).jpg