Kleopátra, az ambiciózus stratéga
Kleopátra nemcsak a Ptolemaida dinasztia utolsó uralkodója, ezzel együtt Egyiptom utolsó fáraója volt, de politikai hatalmához és stratégiai érzékéhez sem fért semmi kétség. Két fivérével is törvény által előírt házasságot kötött, majd haláluk után sikerült megszereznie Egyiptom trónját és megszilárdítania hatalmát.
Társuralkodóként és fáraóként is bizonyította rátermettségét, szenvedélyes viszonyt folytatott Cézár római császárral, majd hozzáment Marcus Antoniushoz - mindeközben fenntartva Egyiptom pozícióját és elnyerve Róma bizalmát. Végezetül a vesztes actiumi csata után Octavianus elfoglalta az országot, ami Kleopátra uralmának utolsó mozzanatát jelentette.
I. Erzsébet és Anglia aranykora
Erzsébet pályája nem indult ígéretesen, hiszen születése után nem sokkal apja, VIII. Henrik kivégeztette édesanyját, Boleyn Annát, őt pedig törvénytelennek nyilvánították. Trónra lépése után legyőzte a spanyol Nagy Armadát 1588-ban, megerősítette a protestantizmust országában, és a legtovább uralkodó királynők között kapott helyet. A „szűz királynő” volt a történelem első és egyetlen olyan uralkodónője, aki élete során nem házasodott meg, hatalmát mindvégig egyedül tartotta kézben.
Mária, a skótok királynője
Stuart Mária hat napos korában került Skócia trónjára, amit ezután közel 25 éven keresztül sikerült megtartania. II. Ferenccel kötött házassága rövid időre biztosította számára a francia trónt, azonban első férje korai halála után visszatért országába.
A Skóciában uralkodó kibékíthetetlen vallási ellentétek következtében 1567-ben Angliába kellett menekülnie, ahol 18 évre I. Erzsébet fogságába esett. Az angol trón várományosaként a számtalan szökési kísérlet és Erzsébet elleni összeesküvés végül Mária kivégzéséhez vezetett.
Nagy Katalin, Oroszország cárnője
Az oroszok egyik legjelentősebb uralkodója német nemesi családba született, és távoli orosz felmenőkkel rendelkezett, majd a porosz király segítségével, és családja politikai befolyásának kihasználásával az orosz trón várományosának felesége lett.
Nem sokkal a pár hatalomra kerülése után férjét megfosztották a tróntól, így ő lett Oroszország egyedüli kormányzója. 34 éves uralkodása országának világhatalmi státuszában jelentős szerepet játszott, pártolta a művészeteket, és több kortárs filozófiai szaktekintély, például Diderot és Voltaire is a cárnő barátságát élvezte.
Viktória királynő és Nagy-Britannia viktoriánus korszaka
A 18 évesen trónra került királynő a leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodónők között kapott helyet. A 19. századi Anglia Viktória királynő uralkodása alatt virágzásnak indult, nemcsak politikai, de az ipari és a kulturális fejlődés is jelentős volt az országban. Uralkodása során a brit gyarmatbirodalom területe jelentősen megnőtt, Albert herceggel kötött házasságából született gyermekeinek és unokáinak nagy része pedig európai uralkodócsaládokba házasodott, így a királynőt más néven „Európa nagyanyjaként” is említik.
A fenti listát még hosszan folytathatnánk, ám így is kiválóan szemlélteti, hogy bár a történelem során általában a férfiak szerették volna irányítani egy-egy birodalom sorsát, azt végül mégis gyakran az erejükön felül teljesítő nők határozták meg.
Források:
http://www.historyextra.com/feature/elizabeth-i/10-best-english-queens-history
http://www.boldsky.com/insync/pulse/2013/ten-famous-queens-in-history/articlecontent-pf9403-033391.html
https://www.thoughtco.com/all-about-ancient-queens-121481
Képek:
http://www.rmg.co.uk/sites/default/files/styles/slider/public/Elizabeth1England.jpg?itok=_8L-1_pD
http://www.historyextra.com/mary
http://20357-presscdn.pagely.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2014/01/Victoria-and-Albert-and-children.jpg